Ez ciki? Veletek fordult már elő ilyen?

Dehogyis ciki! A jó pszichogusank az a dolga, hogy felszínre hozza a megrekedt dolgokat és szembeállítson velük. Így képes leszel feldolgozni a tragédiát és megvan rá az esélyed, hogy túl tudjál lépni rajta.

Pont most léptél a gyógyulás kanyargós ösvényére.

Ebben SEMMI de semmi ciki és szégyelnivaló nincsen!!!!

Szia.Ugyan én még csak 13 éves vagyok,de azt hiszem,joggal mondhatom,hogy sokkal fejlettebb vagyok kortársaimnál..Kicsit több,mint egy hónapja halt meg a nagymamám.

Én is ilyen gátlásos vagyok.A halála után pár nappal az iskolában már ugyanolyan felszabadult voltam,mint minden nap.Pedig belül rettenetesen fájt,nem mutattam ki.

Itthon sem mutatom ki a mai napig,hiszen apának tudom hogy ugyanúgy fáj,hiszen ő az anyukáját veszítette el,az anyukámnak pedig azért nem mondom el,mert csak azt mondja rá,hogy már jobb helyen van.Tehát rendszeresen fürdés közben elpityeredek,ott próbálom meg jól átgondolni ezt az egészet,hiszen ott van csend,és egyedül vagyok,hogy át tudjam gondolni.Ezzel csak azt akartam mondani,hogy egyáltalán nem ciki,ha eddig nem nyíltál meg,és most minden kitört belőled.Jó dolog,ha sírsz--ilyenkor elengedsz valamit-jelenesetben azt,aki itthagyott téged..Eddig magadba fojtottad,nem akartad igaznak hinni,hogy tényleg nincs többé.Most viszont kinyíltál,és a sírás által engeded el őt.Nyugi,ez egyáltalán nem ciki,pláne,hogy a phszihológusoknak ez a dolguk,hogy segítsenek neked,hogy túl tedd magad rajta.Sírás nélkül ez nem megy :)

Jobbulást,nagyon szorítok!:)

Nem hogy nem ciki, hanem pontosan azt jelenti, hogy elkezdtél gyógyulni végre!

Egyébként nagyon sajnálom és őszinte részvétem.