Ettől már hipochonder vagyok? Mit lehet tenni ez ellen?
Ha meghallom, hogy valakinek ilyen meg olyan baja van, akkor én is elkezdem azokat a tüneteket érezni magamon. Pl. mikor kicsi voltam és olvastam a Kincskereső kisködmönt, akkor egy csomó ideig attól féltem, hogy torokgyíkban meg fogok halni, mert ugye abban is meghalt torokgyíkban egy kislány. Aztán egy ismerősöm pár éve meghalt szívrohamban, és utána egy ideig folyton vacakolt a szívem (mostanában már nem olyan gyakran, de előfordul még ez). Később meg olvastam a neten olyat, hogy egy lánynak valami súlyos betegsége úgy kezdődött, hogy fájtak a lábai, és nekem is elkezdtek utána fájni. Ilyesmik vannak velem mindig, ha olvasok vagy hallok valami betegségről. Eléggé megnehezíti az életemet, mert tudom, hogy csak pszichések a tüneteim, de mindig eszembe jut, hogy mi van, ha mégse és tényleg véletlenül pont most jött ki rajtam is ugyanaz a betegség. Emiatt állandóan stresszelek már. Voltam már vizsgálatokon, de az se nyugtat meg, ha ott mindent rendben találnak, mert félek, hogy később is lehet valami bajom. Hol lehet ezt kezeltetni?
21/l
Igen, de legalább felismered a problémát.
Az első, amit tanácsolok, hogy NE OLVASS ILYENKET!
És pszichológussal lehet ezt kezeltetni, ha nem bizonyul elegendőnek akkor pszichiáterhez utal majd be.
Szió! Én is hasonló cipőben járok, mint te, nekem egy éve kezdődött a dolog, amikor is petefészek gyulladásom lett, és amíg nem vizsgáltak ki, meg voltam róla győződve, hogy méhnyakrákom van. Erre mondjuk az internet is nagyban rásegített, mert ott olvastam a tüneteket. Ezután pedig már rutinszerűvé vált, hogy ha fájt a gyomrom, vagy a hasam, egyből valami súlyos daganatos betegségre gondoltam, amikor kaptam egy hírlevelet e-mailben a bőrrákról, akkor egyből azt képzeltem, hogy nekem is az van. Mikor anyukám egy volt iskolatársa meghalt tüdőrákban, akkor pedig azt gondoltam, nekem is az van (mert korábban dohányoztam ímmel-ámmal), sokszor már tüneteket is éreztem magamon. Rohantam az orvoshoz is mindig egyből, de persze semmi bajom sem volt, amit titkon sejtettem is. Most már senkinek sem beszélek erről, mert nem vették komolyan, se a szüleim, se a párom, meg nem is akarom ezzel terhelni őket... Most egy ideje nincsen "semmi bajom", de sokszor félek, legfőképpen halálfélelmem van, vagy attól félek, hogy később megbetegszem... Most már egy hónapja készülök rá, hogy elmegyek pszichológushoz, de egyenlőre még nem vagyok kész rá. Az egyetemen sokat tanulok ilyen pszichológiai problémákról, köztük a hipochondriáról is, így csak azt tudom neked mondani, hogy mihamarabb keress fel egy pszichológust, mert a hipochondria gyógyítható, gyógyszeres kezelés nélkül is. Viszont el is fajulhat, ezért jobb mielőbb kezelni, nehogy még hozzátársuljon más, komolyabb pszichés baj is. Csak én sajnos mindig halogatom, kicsit talán félek a pszichológustól is, de egy-két hónapon belül mindenképpen el fogok menni. De ha neked nincsenek ilyen félelmeid, mindenképpen keress fel mihamarabb egy pszichológust, akár már holnap, minél előbb, annál jobb! Nekem még az szokott segíteni, hogyha elmegyek futni, vagy tornázok, vagy valami mást hobby, az kikapcsolja az agyamban az ilyen gondolatokat, ha csak egy rövidebb időre is... Sok sikert és kitartást neked a gyógyuláshoz!
21/L
Ja, és ha nem tudsz kivel beszélgetni erről, nyugodtan írj üzenetet privátba!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!