Tudat alatt emósnak lenni? Rólam a legtöbben azt gondolják "emós" vagyok. Persze vannak problémáim, néha be is depizek, vagy elvonulok.

Én leírom a véleményemet.Kérlek ne sértődj meg.

Nincsen smemi bajom az önpusztítással,amig az ember valóban cska önmagát károsítja vele. Nagyon sok nálad fiatalabb gyerek van,aki köszönhetően a nagy emó mániának,amúgy is fogékonyak a vagdosásra.. na most én neten olyan képeket szoktam ltáni,szinte büszkén tezsik vel magukról,az undoritó,több száz vágásból vérző sebeikről az emberek.. Én biztos elszégyellném magam,ha nem takarnám el. Mellesleg ahogyan olvasom,te nem is szeretnél ezen változtatni,nem akarsz meggyógyulni,pedig írtad is,hogy nálad ez nem egy hóbort..akkor viszont súlyos betegség. Összefoglalva,én örülnék neki ha pl a tinédzse rlányom kerülné azokat,akik össze vissza vannak vagdosva. Csúfolódni nem kell senkin,ez tény.

Szerintem kezeltesd magad,hogy érdekeljen a saját tested (és lelked) épsége.

Van egy mondás: "Remember, kids: it's *down the road*, not *across the street*."

Vagyis, ha esetleg nem tudsz angolul: "Ne feledjétek, gyerekek: *végig kell menni az úton*, nem pedig *át rajta*."

Érted?

Nem? Akkor segítek: a keresztbe vagdosással nem lehet elérni a kívánt célt. Hosszában kell vágni, úgy szinte biztos az eredmény.

De ha nem a halál a cél, akkor ne azzal próbáld bizonyítani magadnak, hogy legalább egyvalamit még te uralsz ezen a világon, hogy vagdosod magad, hanem azzal, hogy megkeresed a gondjaid okát, és orvosolod őket.

14:32 - elmondom az okát.

El van kényeztetve.