Pánikbetegektől kérdezném. Ti hogy viselitek a műtéteket?

Nálam még egy vérvétel is komoly rosszullétet tud okozni, egy esetleges műtétnek pedig a gondolata is.

Én is félnék a fulladástól, sokszor eszembe jut az is, hogy csak én ne kerüljek orvosok keze közé, mert fogalmam sincs mi lenne velem egy kórházban, egy műtétkor, vagy akár egy foghúzás során.

Nemrég elkaptam egy fertőzést, egy hétig folyamatos hányás-hasmenés embertelen görcsök kíséretében lázzal. Na meg persze pánikrohamokkal fűszerezve.

Akkor azt mondtam, valahogy haljak bele gyorsan és fájdalommentesen, inkább, mint ez a szenvedés.

Nekem éppen elég volt egy kórházi szobában idegenek között infúzióra kötve feküdni. Folyamatos életveszélyben éreztem magam, hiszen így se menekülni, se magamat megvédeni, se segítséget kérni nem lehet. Nem sokat aludtam, a vége felé az alváshiánytól voltam rosszul, nem a betegségtől.

Amúgy egy jó hír számodra: műtétek előtt szoktak adni egy bátorító injekciót. Nem tudom mi az a szer, de tényleg hatásos. Olyan minden mindegy állapotba kerülsz és nem rettegsz.