Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Hogyan küzdhetném le a bennem...

Hogyan küzdhetném le a bennem rejlő mérhetetlen feszültséget, szorongást, folyamatos aggodalmat és gyakran (leginkább alkohol hatására) feltörő agressziót?

Figyelt kérdés
Remélem, hogy kapok pár hasznos tanácsot ezzel kapcsolatban, mert úgy érzem, hogy elakadtam. :( 25 éves lány vagyok, aki olyan családban nőtt fel, hogy az édesanyának egy szava se lehetett, állandóan sírni láttam és panaszkodni, majd gyógyszereket szedni a szívére, az édesapa meg állandó hangulatingadozásaival és gyerekein levezetett agresszióval a család mindennapjait határozta meg. Viszont sose hittem volna (habár féltem tőle), hogy apukám viselkedését fogom követni, de így lett. Ő is állandó szorongó, retteg, ha máshogy alakul bármi, mint ahogy eltervezte, vagy bárki nemet mond neki, s mindent fenyítéssel, ütéssel próbált meg kompenzálni gyerekkoromban. Úgy érzem, nincs módszerem arra, hogy visszatartsam a végzetemet. Hiába a sokféle sport, az ilyen-olyan ellazulások, mindenféle nyugtató számolgatás, a boldog párkapcsolat, valami nem kóser. :( Ami legjobban fáj: már második alkalommal ütöttem meg a barátomat alkoholos állapotban, amire másnap nem emlékszem, s csak nyomozhatom magamban a rejtett és nem rejtett okokat. Nagyon szerelmes vagyok belé, évek óta együtt vagyunk, nagyon szeret ő is, teljesen rendben van vele minden, valahogy mégsem bízom benne, hogy így is marad és mindenre elbizonytalanodom és uralkodni akarok rajta, hogy az enyém is maradhasson. Nem tudom, meddig bírja még az állandó kiborulásaimat, már nagyon fáj egy-egy ilyen után a szeméből olvasni a gondolatait és nézni, ahogy megbocsát, pedig én legszívesebben felkötném magam. :( Bocsánat a terjedelem miatt. :( Kérlek Titeket, segítsetek rajtam, le kell ezt küzdenem, mert mindent elpusztítok magam körül és magamban is. :( köszönöm
2009. ápr. 12. 18:31
 1/5 anonim ***** válasza:
Menj el küzdősportra! Aza lejobb ez ellen vagy gyúrni stb
2009. ápr. 12. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Hűűű, az én történetem is hasonló, annyi különbséggel, hogy Apa nem rettegett, h mi lesz, ha máshogy lesz, mert nem lett máshogy... Gyakran meg is vert, de nem ám csak úgy odasuhintott... Anya nem sírt, viszont nem tudom, hogy mit gondolhatott..Kamaszkoromtól elkezdtem lázadni, rendszeresen kocsmáztam, annyit ittam, hogy másnap nem sok mindenre emlékeztem... Pedig ez a "példa" nem volt előttem. Aztán Apa meghalt, de előtte "megbocsátottunk" egymásnak. Egyszer lepd meg azzal, hogy kimondod azt, hogy "szeretlek". Nagyon nehéz, de csodákra képes. A halála után viszont ugyanott folytattam mindent, összejöttem a jelenlegi barátommal, aztán részegen, mert vmi nem úgy alkult, ahogy szerettem volna, belenyomtam a cigit a lábába, stb... Annak ellenére, hogy nagyon szeretem..Szerncsére ő is engem, ezért vagyunk együtt, és neveljük a 2 éves kislányunkat:)Sok minden a piálás miatt történt, de baba óta "megszűntek" ezek a problémák. Az uralkodni vágyásom mindig megvan, de nagyon erősen próbálom leküzdeni, mert: "Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzül egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tied marad. " Buddha.

Hát, igen. Nagyon nehéz, de igaz.

Másik 25 éves lány

2009. ápr. 12. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Szia!


Üljetek le a barátoddal, és mondd el neki, hogy mennyire félsz ezektől a dolgoktól. Ketten biztosan találtok valamilyen épkézláb megoldást.


Én azt tudnám tanácsolni, hogy próbáld meg magadat lekötni(bármilyen sport, hangos zene, tánc) a lényeg az, hogy mindig próbálj meg valamit csinálni. Szervezzetek közös programokat, kiránduljatok sokat, vagy ha megtehetitek utazzatok is el! Meg aztán tudatosan próbáld meg magadat visszafogni, ami az alkoholt illeti. Fokozatosan próbálj meg egyre kevesebbet inni...de az a legjobb, ha ivás helyett inkább mással kötöd le magad.


Volt egy időszak amikor a környékünkön késő éjszakánként kiállt pár fiatal az úttest közepére és ordítottak. Kiadták a bennük rejlő feszültséget. Nem azt mondom, hogy állandóan ordíts, de néha jó így kiadni a bennünket feszítő dolgokat.


Ha nagyon nem megy helyrehozni a dolgokat, akkor próbálj ki egy pszichológust. Ő szakszerűbb tanácsokat tudna adni.


Drukkolok Neked.


-Tündérlány(17)-

2009. ápr. 12. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:

Másik 25 éves lány!


Azért ez szomorú, hogy ennyi helyen előfordulnak ilyen dolgok a családban. :(Apukámtól a 'szeretlek' szót kb. 2x hallottam életemben, kb. a veréseit magyarázta meg vele. Ő nem az a típus, akinek ezt viszont lehet mondani, nem is tudnám megtenni. A szilveszteri, karácsonyi ajándékozást követő puszi is nagyon furcsa nekem. 20 évesen lett normális kapcsolatom is először, mert nekem az emberek közelsége elég rémisztő állapot. A mostani kapcsolatomban tudom csak kimondani, hogy szeretlek és ki is mutatni, csak a rossz is bejött vele. :( Azért az biztató, hogy túlélheti ezt egy kapcsolat, ahogy a Tiétek is, s még picúr is van. :) Kicsit én attól is félek, hogy ha gyerekem lesz, s elborult fejjel elcsattan egy pofon... :( Sose akarom megütni a gyerekemet. Úgyhogy elég durva fejlődés áll most előttem. Köszönöm a segítséget ebben. :)

2009. ápr. 12. 21:46
 5/5 A kérdező kommentje:

Tündérlány!


Köszönöm a sok-sok tanácsot. :) Az alkoholos dolgot nem úgy kell érteni, hogy én gyakran iszom, csak amikor kb. másfél havonta 1x elmegyünk bulizni, akkor szoktam, s egyik pillanatban még érzem, hogy ura vagyok a helyzetnek, a másikban már azt sem tudom, mi a helyzet. :( Sajnos pia nélkül nem tudok szórakozni, nem mozdul meg a lábam a tánctéren. :( A barátommal egyébként nagyon jó a kapcsolatom, tud mindenről, próbál ő megérteni engem, de hát iszonyat nehéz lehet neki. Nagyon szerethet, ha mindeddig még kitartott mellettem. Csak mostanában már annyira rezeg a léc, hogy beparáztam. Ő is mondta, hogy lehet, ezzel árt nekem, hogy mindig megbocsát és elfelejtjük a történteket. Remélem, nem lesz szükség komolyabb lépésre. :(

2009. ápr. 12. 21:50

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!