Hogyan leplezzem azt, hogy mizantróp vagyok?
Persze, a végtelenségig.. a kérdésed alá leírt monológod is pont olyan volt, mint aki a végtelenségig el lenne így.
Amúgy tényleg elég összefüggéstelen, amiket mondasz. A kérdésben még az volt, hogy mikor egyedül vagy, akkor érzed, hogy tenned kéne a „mizantrópságod” ellen, de amint elmész, rosszul vagy/eleged van, most meg azt mondod, ha kimozdulsz érzed úgy, hogy semmire nincs szükséged, minden oké. Félre ne értsd, nem akarok pálcát törni feletted csak, hogy lásd azt, hogy már ez a hullámzó viselkedés is elég, hogy pszichológushoz fordulj. Nem kell megvárni azt a pontot, amikor már kést rántasz.. Hidd el, ha csak annyit mondasz neki, hogy „nincs jó kedvem mostanában”, azt is segít majd kibontani, hogy mégis miért? Milyen a kapcsolatod szüleiddel, vannak-e barátaid? Stb. Ekkor csak kibújik majd belőled, hogy nincsenek barátaim, mert utálom az embereket, mint a sz*rt. Szóval ne aggódj, nem kell készülnöd panaszlistával.
Olyantól ne tarts, hogy elfelejted a pszichológustól kapott információkat, mert ilyen sincs. Nem kapsz receptet, hogy „mostantól csináld ezt meg ezt, és rendben lesz minden”. Úgy segít, hogy magad ismerd fel mit csinálsz rosszul, és te fogsz tenni érte.
Szia! Látod, milyen sokat szeretnénk segíteni neked! Talán nem is vagyunk annyira borzasztóak, mi emberek.
A lelki segítségre azért lenne égetően szükséged, mert tele vagy gátlásokkal, és önbizalomhiánnyal. Nem kell amiatt aggódnod, hogy kuka leszel a lélekbúvárnál. Hiszen éppen azért mész oda, hogy segítsen kibogozni a szálakat a lelkedben. Bízzál benne, ha elakadsz a mondandódban, majd segít neked, és kérdezgetni is fog. Az se baj, ha sírsz közben, ha mérgelődsz, mert ezek együtt járnak a terápiával. Felszabadítja a benned képződött lelki gócokat. A lélekdoki nem fog elítélni semmiért, nem fog megszidni, se felpofozni, és intőt se fogsz kapni. Nyugodtan elmondhatod neki a legmélyebb titkaidat, legbensőbb gondolataidat is, mert senkinek sem fogja továbbadni. Évekig tanulta, gyakorolta az Orvosi Egyetemen, hogy hogyan kell segíteni azokon, akiknek hozzád hasonló gondjai vannak.
A pszichoterápiában az a gyógyulás, hogy a doki végigvezet az életeden, kitárgyaljátok a problémákat, és a végén szembesülhetsz vele, hogy mi az, ami meggátol abban, hogy jól érezd magad a bőrödben.
Szerintem ne halogasd sokáig a dolgot, és keress fel mielőbb egy pszichiátert. Ártani biztos nem fog.
(Sajna pénzbe kerül. Nem tudom mennyibe.)
Sok szeretettel. Tetrisz
20:33
Igen, amint kimozdulok elegem lesz és egyben úgy érzem nincs senkire és semmire szükségem, ez összefügg, minél előbb hazajönnék, ahol is felütné a fejét az egyedüllét és semmittevés, ami ezt eredményezi. Amúgy amikor van program és kell menni valahová (pl iskola vagy hasonlók) akkor kapok ihletet is különböző dolgokhoz, hosszas egyedüllét során viszont nem.
Tetris, max röhögnék, mivel ott már úgy érezném nincs semmi bajom. :) Az is idegesít, hogy kb 1 hónapja még gondolkodtam h miket mondanék és ez teljesen feldobott, mert ihletet kaptam a meséléshez, de mire odaérnék már elterelődnének a gondolataim. Ez az élet minden területén így van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!