Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Segitsééééééég . Nem tudom...

Segitsééééééég . Nem tudom elengedni magam és Szórakozni . Mit tehetnék?

Figyelt kérdés
Sziasztok 14 vagyok a szüleimmel külföldre költöztünk. egy nyelvtanulós suliba járok . ott vannak minden nemzetiségüek . olaszok spanyolok burmaiak kinaiak arabok ukránok meg minden..a suliban egyedűl én vagyok magyak a nyelvet már beszélem nem perfect de azért eligazodom meg megértem.. elvagyok vele. azzal nincs gond.. de azzal inkább van hogy nem tudom elengedni magam 20 perces szüneteim vannak 1 tanitásinap 2szer . még másoknak az órák okoznak bonyodolmat és szomorúságot nekem a szünet hogy épp hol bujjak el ?? képtelen vagyok enni a suliban. pedig nem vagyok egy nádszál . imádom a kaját ott mégasem megy le egy falat se a torkomon . a wc-ben szoktam elbújni . ott olvasok vagy ilyesmi. de ha elszánom magam hogy ez nem maradhat igy akkor lemegyek . de ott annyira nagy rajtam a nyomás hogy előjön a pánikroham . amit anyukámtól örököltem.. izzadni kezdek és remegni . idegenérzetemvan . és olyan mintha minden Ami körülöttem van az csak egy film lenne1. a lányokkal jól kijövök , de mégsem megy az hogy elengedjem magam. egyre rosszabbúl érzem magam . és félek hogy a többiek is elcimkéznek lassan egy megánakvalónak pedig nem vagyok az mert a régi sulimba ennek az ellentéte voltam aki mindne szünetben bulizik . de nem most minden olyan rossz és ezek a pánik rohamok :( SEGITSÉÉÉÉÉG
2011. ápr. 30. 12:27
 1/4 anonim ***** válasza:

Szia!:)

Hidd el, nagyon át tudom érezni, milyen lehet most neked, én 16-18 éves koromig (érettségiig) pont ezért lettem magántanuló.

mondjuk én akkor már nem hogy suliba, egyáltalán emberek közé nem tudtam menni.

2 évig csak zenekarira jártam meg a boltba anyukámmal bevásárolni. ha valamiért mégis be kellett mennem a suliba Sedatifet (nem tudom hogy írják) szedtem. (vény nélküli homeopátiás nyugtató).

2 évembe telt, mire feldolgoztam a "traumát", ami ezt kiváltotta. - neked lehet ez a trauma a környezetváltozás, ami érthető, hogy felborítja az egyensúlyod...

nekem ezek segítettek:

egyrészt sokat olvastam Feldmár András könyveit, hihetetlenül megerősítettek, Neked is ajánlom! (youtube-on is vannak videói)

másrészt az állatok közelsége ilyenkor szintén nagy segítség tud lenni!

Ha van rá lehetőséged, újíts be egy cicát/kutyát, akikkel törődhetsz!

harmadrészt pedig egyszer csak meguntam az önkínzást...

Ez jó, hogy a lányokkal azért jóban vagy, de ha előttük is szorongsz kicsit, mondd ezt el nekik!

nem fognak se kinevetni, se hülyének nézni, hanem megértenek, megértik, hogy te nem ilyen vagy alapjáraton, csak itt még nem tudod elengedni magad és segítenek beilleszkedni!

sok szép élményt kívánok az új sulidban, meglátod, ott is érezheted magad jól!:) és garantálom, hogy kis idő múlva csak nevetni fogsz az egészen, ahogy már én is nevetek a saját butaságomon!...

2011. máj. 1. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim válasza:

Kéty válasza!

Valoszínű nincs önbizalmad!Ezen segíteni csak te és egy jó barát tud.Nehéz, de szedd össze magad és szerez egy barátot hidd el ez a megoldás.Én is volt már, hogy minden ok nélkül el szerettem volna futni, de meg parancsoltam maganak, hogy nem.Fejben el döntöd, mélylevegő és cselekszel! Jó bulizást szia.

2011. máj. 1. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

kéty hallottál már valaha az igekötő fogalmáról????

MIÉRT annyira nehéz helyesen használni ezt a *** nyelvet???

Fel nem foghatom, mi olyan bonyolult benne??

Egyébként tévedsz, ez nem egyszerűen önbizalom kérdése.

Pánikrohamot kismillió dolog kiválthat.

A kérdező esetében például a környezetváltozás. De lefogadom a szülei körül is lenne tennivaló, egy 14 éves gyerekre még oda kellene figyelni, észre lehet venni, ha kivan a poronty a suli miatt...

Nem beszélve a tanárokról.

2011. máj. 1. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
Sziasztok . Bocsi az irásom miatt csak a gépemen nincs hosszú i . Másrészt pedig nagyon siettem és ilyenkor nem figyelek.. de, egyépként most vezsünk nyuszit :) meg az a baj hogy én semozdulok ki már sehova . A városba is csak nagy ritkán megyek el... de akkor is csak anyuval . Anyunak elmondtam mi van velem . és ő is észrevette. Megbeszéltük.. mert ő is átérzi a helyzetet mert pánikbeteg. De ezen nem tud segiteni mert ezen csak én tudok . Remélem idővel elmullik. Mostanában rengeteget olvasok . Köszönöm a tanácsokat (:.
2011. máj. 1. 23:45

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!