Beleszerettem a pszichológusomba. Mit tegyek?
Tudom-tudom, nem egy új keletű dolog, mondhatni mellékhatás. De engem már roppant mód zavar. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy csak szeretem, mint embert, ami talán nem is baj, viszont kezdek rájönni, hogy túl sokat gondolok rá.. ami a legrosszabb, gátol a "normális" emberi kapcsolataimban. Mikor összejöttem valakivel, és tartott vagy 2 hónapig a dolog (nem azt mondom, hogy ez vetett véget neki), de azalatt is sokkal többet gondoltam a terapeutámra, mint arra, akivel jártam.. Hogy lehet ebből kilépni?
Neki nem szívesen mondanám, mert szerintem nem tudna úgy reagálni, hogy ne érezzem megalázva magam, meg amúgy is nyilván sejti..
Én még nem írtam ide. Nekem is ez a gondom, bevallottam neki, majd mondta, hogy ez nem szokott jellemző lenni. Én erre azt válaszoltam, hogy szerintem te(tegeződő viszony)most füllentesz és azt szeretnéd, magyarázzam, ismételgessem, hogy mennyire jól nézel ki és milyen tökéletes vagy. :)Zavarba jött és kész. Aztán elfogadtam, hogy szeretem nagyon, és valószínű úgy is, mint embert. A szexuális fantziálgatást róla mindig inkább elhalasztgatom. :) De ezt is megbeszéltük. Itt nem lehet továbblépni, mert én azért fizetek, hogy ő foglalkozzon velem, ebből él. Így viszonozzuk egymásnak a dolgot, ez azért kiábrándító. És az is, ha a párkapcsolatomról neki mesélek(haldoklik) és a szexről. A másik az az, hogy a párom ne tudjon már mindent rólam, pláne ne a páromról! (Na ez most bonyolult:))Szóval nekem "több" párom van, mindegyik másra jó! Egyik pénzért hallgat meg, másik szexre jó már csak. :D
Ugyanakkor félek, hogy most kilábolva lassan a dologaimból nem látom majd. De nem is tudok róla semmit. Az elején majd megvesztem, hogy valamit is tudjak Róla!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!