Tartok ettől a találkától! Hogyan győzzem le magamban a 'nemakarást'? Elmenjek egyáltalán? Help!

Szóval, még 15 évesen (2 éve) voltam egy táborban a legjobb barátnőmmel (aki nagyon különbözik tőlem). Sokmindenkit ismertünk, mert sokan voltak a mi iskolánkból, (de másik iskolákból is voltak sokan), a szobatársainkkal is jól kijöttünk, tök jól elvoltunk, és a szomszéd szobában lakó lányokkal is nagyon jól összebarátkoztunk. Megfogadtuk, hogy sokat találkozunk majd, tartjuk a kapcsolatot, stb stb. Találkoztunk is egyszer, buliztunk egyet, de utána abbamaradt. Az utcán néha összetalálkoztunk, beszélgettünk, de egyáltalán nem volt napi szintű kapcsolattartás, 1 éve kb meg semmi. Kb a köszönés is abbamaradt, szóval tényleg elült a dolog.

Most az egyik lány a szomszéd szobából facebookon küldött mind a 6-unknak üzit, hogy jó lenne egy beszélgetős találka, jó lenne beülni valahova. És tényleg jó is lenne, de itt jön a probléma.

Ők annyira különböznek tőlem. Már régóta pasiznak, egyikük sem szűz, komoly barátaik voltak, népszerűek, bulizósak. Én még szűz vagyok, sokáig tartó barátom sem volt, maximum kavarások. Nem vagyok az a 'lemegyek riszálni a seggem, mert arra tapadnak a fiúk' típus (persze ők sem teljesen, csak túloztam). Nem érzem ettől rosszul magam, elfogadom a tényt, hogy később érek, ennyi. Persze én is szeretek bulizni, eljárni, iszogatni néha, de inkább a barátnőimmel, és nyugisabb helyeken, persze néha azért táncolok is. :) A legjobb barátnőm, akiről az elején írtam, még mindig a legjobb, de ő is már inkább ilyen. Egymás közt persze más, de kifelé kicsit ilyen, amit egyáltalán nem rovok föl neki, elfogadom, tudom, kész.

De annyira nem akarok ott kussban ülni és kellemetlenül érezni magam, hogy hmhm hát igen én még szűz vagyok, pasim se volt, különösebb nyári élményeim sem, egyszerűen semmi amiről beszámolhatnék és őket érdekelhetné (a barinőmön kívül)-ne mondjátok, hogy bebeszélem magamnak, meg pesszimista vagyok, csak egyszerűen tudom, hogy úgyis ez lenne. Mindenki mesél, hogy milyen volt az első szex, hogy szedte be az első tabit, tavaly nyáron milyen volt Siófokon, meg ilyenek. De nekem semmi ilyen nincs. És félek, hogy csak sajnálnának, azért meg inkább nem megyek oda. Szerintem ez érthető, és ezt a barátnőmnek is meg fogom mondani (még nem válaszoltam az üzenetre).

Szerintetek? Köszönöm, ha valaki végigolvasta és veszi a fáradtságot, hogy segítsen. :)

17/L