Úgy érzem a pszichiáterem nem jött rá a pontos bajomra. Meg merjem neki mondani, hogy szeretnék további vizsgálatokat?

Nincs terapeutám, pszichiáterhez járok havi egyszer, de nagyon nem ér rá velem foglalkozni, tudom sok a betege, mindig csúszások vannak. kevésnek érzem azt az időt, amit rám fordít, majdnem antipszichotikumot kaptam, mert skizofrén tüneteim voltak, de szerintem borderline. A kettő hasonlít egymáshoz, rengeteg dolognak utána néztem, derealizáció és fura gondolatok, meg egyéb. Tudom, hogy magamat nem szabad diagnosztizálni, meg nem is tudom, csak az a másik eset, akivel beszélgettem, szinte 100százalékban egyeztünk.

Az a legnagyobb baj, hogy abban a kis időben, amikor a rendelőben vagyok, nem tudok mindent elmondani, csak ami éppen eszembe jut, aztán otthon jövök rá, hogy még mit nem mondtam el. Meg akarok bízni az orvosban, hogy neki elég annyi, amit hallott és abból ő már jól látja, hogy mi a bajom. Pár éve pánikbetegségből sikeresen kigyógyított ugyanez az orvos, ezért automatikusan oda mentem vissza, de úgy érzem hosszasabb kezelést igénylest most. A másik meg, hogy a borderline-t nem lehet csak gyógyszerekkel kezelni, én mindig szorgalmasan beveszem amit adnak, mert meg akarok gyógyulni, nem vagyok gyógyszer ellenes, de akkor megijedtem, amikor majdnem egy erősebb gyógyszert akart felírni. Az ismerősömnek is először gyógyszert adtak, de nem vette be, majd több hónapos kivizsgálás kiderült, hogy borderline-os. Nem vagyok gyógyszer ellenes, sokat használ, de úgy érzem kevés.