Mit tudnék tenni ebben a helyzetben?

Már egy hónapja produkálok pszichotikus tüneteket. Ezek kényszergondolatokkal kezdődtek, aztán hamar jöttek a mondhatni enyhébb vizuális és akusztikus hallucinációk (foltok, árnyak elsuhanása szem sarkában, zörejek hallása stb...), nehéz koncentráció, gondolatok nehezebb irányítása, beszédhibák és kialakulóban lévő téveszmék (ezek még kényszergondolatok jelenleg, amikről tudom, hogy baromságok mégsem vagyok képes kiverni a fejemből). Borzalmas szorongással és rettegéssel töltenek el, főleg a sűrűsödő hallucinációk. Néha már nem tudom, mi az ami valódi és mi az, ami nem. Sajnos hipochonder is vagyok és már minden hülyeségnek utánaolvastam, ami nyilván csak rontott az állapotomon. Az életkörülményem is romlott, az egyetemet már most félek, hogy el fogom szúrni, tehát vele együtt az életemet is. Kértem időpontot körzeti pszichiáterhez, de csak 3 hét múlva tud fogadni, magánra pedig nincs pénzem. Félek, hogy addigra rosszabb lesz a állapotom. Betegségbelátasom van, de mi lesz, ha addigra már megszünik? Édesanyámmal és bátyámmal élek, ők nem igazán veszik észre rajtam. Egyedül a másik bátyám, aki nem él velünk vette észre, hogy nehezebben fogok fel dolgokat, és hogy remegek a szorongástól. Nem is beszéltem még nekik a bajaimról, hisz anyám azonnal csak azzal jönne, hogy be beszélem, meg ha valóban ez van, akkor bolond vagyok (amiben szerintem nem téved). Társaságban is nehezen érvényesülök. Teljesen kilátástalannak érzem a helyzetem. Kicsúszik a talaj a lábam alól. Mihez tudnék kezdeni?