Valakinek valami hasznos tanácsa? Szakítás utan?

Megprobalom nagyjából összefoglalni a dolgokat. Volt egy barátnőm aki körülbelül egy hete 180 fokot fordult es mondta hogy nem akarja mar ezt (5 éves kapcsolat) mert hogy az elmúlt hónapokban lelkileg tönkrement elegge erdekes volt a kapcsolatunk mert valoban voltak gondok sokszor magammal voltam elfoglalva stb… nem nagyon tudtam kimutatni az érzéseim pedig sokszor próbálkoztam. Van egy alberlet ahol egyutt éltünk vagyis meg a mai napig egyutt élünk ugyanis a jovoheten fog elköltözni ha minden igaz. En ebbe az 1 hétben mindent megtettem hogy adjon meg egy esélyt nekunk de nem akar. Mert elvesztette önmagát. Közben mar enis viszont ugy nez ki en maradok az albérletben egyedul. Igazabol amiert ide is irok most az az hogy nem nagyon van senkim rajta kivul es most nagyon magamra maradtam es egyszeruen megol a magány szorongok stresszelek folyamatosan napok ota enni sem tudok, alapbol szorongok es van mikor bepánikolok de valamennyire igyekszem átvenni az erőt magamon ilyenteren. Egyetlen egy igaz barátom van de o nem tartózkodik a közelben tehát vele nem tudok meg csak találkozni sem. Szülőknek nem tudok ugy beszelni errol meg amugy is nagyon hosszu sztori ide is csak a töredékét irtam. Dolgoznom kellene hogy fent tudjam magam tartani de igy hogy nem tudok enni mert egyszeruen nem megy le a torkomon nem tudok lassan mar az ágyból sem kikelni annyira semmi erom sincsen. Egyedul vagyok neha üresnek erzem magam nincs ki mellettem legyen sokszor tele vagyok érzelmekkel ferfi létemre sírni sem tudok ugy igazan pedig sokszor ramjon de valamiért nem tudom kiadni magamból meg nincs is kinek… végső elkeseredésembe irok ide hatha valaki aki átélt ilyet tud valami hasznosat mondani illetve azert is mert nagyon magányos vagyok es sokminden van bennem ezzel most egy picit könnyítettem magamon. Koszonom ha elolvastad es koszonom a tanácsokat!