Magányos vagyok, nem vagyok kívánatos senki számára, mentális beteg vagyok, mit tegyek? 19/f
Lassan 20 esztendős vagyok. Nincsenek barátaim, egy darab sem. Engem senki sem szeret, a saját családom sem. Anyámnak súlyos mentális problémái vannak, voltak, apámmal édesrég nem tartom a kapcsolatot, testvéreim felnőttek, de velük se beszeltem évek óta.
Próbáltam barátkozni, de nem megy. Egyszerűen hiába kedvesek velem, és én is velük, nem akar senki se tőlem semmit, senki nem szeret. A középiskolai éveim alatt, bent voltam egy baráti társaságban, de mindig én voltam sajnos az, akit állandóan kihagytak mindenből is, és végén elmentem tőlük. Engem egyetlen egy "barátom" családja se ismer, pedig akik voltak, össze - vissza mesélték, hogy bemutatta, vagy felvitte hozzájuk, az én barátságaim amik voltak, mindig egy két találkozás után befejeződtek.
Gyerekkoromba se kaptam elég szeretet, a családom ott rúgott belém ahogy tudott. Olyan súlyos PTSD-m van, hogy bekéne feküdnöm, mert heti egy terápia se lenne elég, emellett egy nem meghatározott személyiségzavarom van, és egy közepes depressziós epizód. Nincs pszichológusom se semmi, próbáltam, de azt se kapok.
Nem vagyok közveszélyes, én senkit se bántok, vagy bántottam mindenkivel kedves vagyok.
Egyetemista vagyok Pesten, emellett diákmunkázok, amikor diákmunkázok, mindig azt veszem észre, hogy kinéznek, lenéznek utálnak, kerülnek, tudjátok milyen rossz érzés? Én nem akarok tovább élni.
válasza:Válaszként fel kell tenni az ellenoldali kérdést: te mennyire vagy kedves másokhoz ?
Hiába írod, hogy "mindenkivel kedves vagyok", ez lehet a te személyes érzésed, de hogyan érzik ezt mások ?
Mindig megkérdezem, mit szeretnek, melyik kedvenc kajáldájuk és oda hívom őket. Esznek, és ennyi. Mindig én fizetek, nekem soha, nem is engedném. Adni szeretek.
Mindenkivel megértő vagyok, nem szoktam jelezni ha valaki bunkó velem, lenyelem.
Egyszerűen nem vagyok kívánatos senki számára, be kell zárkozni és kész.
Szia!
Nagyon sajnálom, hogy így érzed magad. Én is hasonló cipőben járok, bár nem ugyan abban. Nekem is hasonló érzéseim vannak, én is nehezen tudok barátkozni, hasonló korúak vagyunk és Pestre járok egyetemre, nekem segített az, hogy pszichológushoz jártam. Sajnos az olcsóbb is 12 ezer, de tudsz menni tb által támogatotthoz is, és vannak csoportterápiákkal foglalkozó helyek is.
Kérlek, fordulj szakemberhez! Ezt egyáltalán nem rosszból mondom.
Tudom, hogy azt írtad, hogy nem kapsz segítséget, de szerintem meg kéne próbálnod, és ott pl akár tovább is irányíthatnak oda, ahol a megfelelő segítséget megkapnád.
Kitartást! <3
válasza: válasza:Nincsenek barátaim. Nincs barátnőm. Nincs pénzem.
S mégsincs szükségem boldogságra. Nincs szükségem barátokra, barátnőre, s pénzre sem.
Hallottál már ilyenről?
Ha szeretnél megvilágosodott lenni, megmutathatom az utat. De már most előre elmondom, mit kell utána tegyél. Az út, ahol vagy, csupán lépj le róla ... már persze, ha le tudsz-e róla lépni. Mert vajon miért nem tudhatnál lelépni arról az útról?
Én 27 éves vagyok, férfi.
Sosem cserélnék le életet semmilyen más életre sem, annak ellenére, hogy ezeket a dolgokat hoztam fel neked az első sorok közt. Meglepő? Talán. Számít? Nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!