Biztos, hogy jó ötlet letennem (tartósan) a marihuánát?
Alapvetően eléggé agresszív és konfrontálódó személy tudok lenni. Sokan bunkónak tartanak. "Ha ütnek, ütök" a filozófiám, és nem érdekel még ha sokkal nagyobb túlerővel is kell szembeszállni.
Több barátomat is elvesztettem miután tartósan abbahagytam a füvezést, mert elmondásuk szerint "nagyon bunkó lettem".
Az a típus vagyok aki ha verekedést lát, akkor nem elfut ha felgyűri a ingujját felkészülni.
Viszont abban különbözöm másokkal, hogy én nem a gyengékkel szoktam keménykedni, hanem inkább az erősebbekkel, mert az úgy a kihívás. Pl amikor egyszer egy kocsmában ültem és bejöttek a rendőrök igazoltatni mindenkit, akkor míg a többség megijedt, addig én voltam aki egyből rákészült és felkelt a fotelből amint megláttam őket. A másik ilyen nonverbális dolog, hogy amikor járkáltak, akkor sokan ösztönösen félrehúzódnak, de én nem.
De a másik hasonló eset amikor egy (nem európai) külföldi ország repülőterén a rendőrök vagy biztonságiak azt akarták, hogy fizessek. Persze én nem tudtam, hogy ténylegesen kell fizetni, mert ez jogszabály így csak annyit mondtam "No!". Félre is állítottak és a végén ordibálás és veszekedés volt sokáig míg ténylegesen meg nem tudtam, hogy ténylegesen kell fizetnem, mert ez ott jogszabály volt.
Jó ez most csak pár példa, a hatalom meg az "erősebbek" ellen alapból mérhetetlen gyűlöletet és haragot érzek. Olyan érzésem van mintha lenne valamiféle ősharag vagy mérhetetlen végtelen düh és gyűlölet a világ ellen ami nagyon mélyen bennem vissza lenne fogva, le lenne fojtva a mélybe.
Szóval a lényeg, hogy alapból nem vagyok valami túl finom személyiség.
Viszont! Ha füvezem vagy beszívom, akkor Pató Pállá változom és akkor valahogy "ejj ráérünk arra még" elv szerint tekintek a világra, akkor valahogy belustulok vagy harmóniába kerülök, és inkább ilyen filozófiákon kezd járni az agyam. Sokan merengek mindenféle filozofikus gondolatokon.
Szóval ha rendszeresen (napi szinten) füvezem, akkor foglamazzunk úgy, hogy nem azon jár az agyam, hogy valakit agyon kellene ütnöm izomból tiszta erőből, úgy hogy a koponyája is beszakadjon, hanem elvagyok a saját harmóniámban és filozofálgatok. Viszont füvezés nélkül, állandóan fortyog bennem valamiféle belső iszonyatos ősharag, amit mindig vissza kell tartanom.
A kérdésem itt most arra vonatkozik, hogy az én esetemben biztos, hogy jó ötlet tartósan abbahagyni a marihuána fogyasztást?
Nagyon nagy baj ha az általad leírt harmóniát csak a szer használatával tudod elérni.
Itt kezdődik a függőség sajnos.
Valószínűleg saját magaddal nem vagy eléggé kibékülve ahoz, hogy ezt a külvilág bármilyen formában is észrevegye. ( a változást önmagadnak kell észrevedd)
Nem azzal van a baj hogy szívsz, és jól érzed magad, hanem az oka amiért szívsz.
Ez egy ideiglenes megoldás a problémaidra, ha sokat csinálod elmulik a toleranciád immunis leszel a fűre, vagy csak nagyon nehezen fogod megérezni az 5-6 emberre való cigit is.
Viszont ha eljutsz erre a a pontra le kell hogy tedd és hogy újra legyen toleranciád. Ami sajnos elvonási tünetekhez fognak vezetni, és amiket te most itt leírtál milyen agresszív is vagy, ez szorozd meg ugy hárommal.
Szóval nem…nem ajánlom hogy erre a mentális állapotra te rá szívj. Nem csak füvet, semmit.
Pszichológust ajánlok, ami egyébként nagyon is helyre tenne téged(szerintem)
Hisz akkora tagadásban vagy hogy egyedül nagyon nehezen fogsz változást elérni…
#2
Ez nem most kezdődött dolog. Ez már jóval a fű előtt létezett dolog volt. Igazából a fű úgy érzem, hogy csak javított ebből a szempontból, hogy legalább az idő alatt nem volt semmi balhé. És senkinek és semminek nem esett baja.
Ez annyira nincs összefüggésben a fűvel, hogy nemcsak, hogy azelőtt létezett már ez, hanem úgy érzem mintha az egész életem vezérfonala ez lenne.
Pl nekem már több tucat munkahelyem is volt. Persze nyilván sok helyről kirúgtak mert vagy beszóltam a főnöknek vagy összevesztem a felettesek közül valakivel, de egyszerűen sokszor úgy éreztem, hogy a legjobb ha egyszerűen nem balhézom össze senkivel, hanen csak szimplán lelépek. Pl tavaly volt egy hely ahol eléggé kicseszett velem a főnök meg a bér is alacsony volt, de nem akartam vitatkozni senkivel sem se veszekedni, hanem csak szimplán felmondtam és leléptem, nem akartam kockáztatni, hogy kitörjön belőlem a düh (abban az időszakban amikor ott dolgoztam muszáj is volt napi szinten beszívnom).
Hány éve tart és mekkora rezsije van ennek?
Mert abból 30 év alatt akár 10 lakást is vehetnél szerintem.
#4
Mármint minek?
Ha a füvezésre gondolsz, azt megoldom kevesebb mint havi 8-10 ezer forintól is cigispapírostól dohányostól együtt. De amikor tényleg nagyon sokat szívok, akkor sem sokkal több havi kb 15 ezernél.
Kb két éve, vagy nem sokkal több, mint két éve.
#5
Ezt nyilván arra értve ha naponta beszívok. Tehát minden egyes nap.
Ha nem szívok naponta, akkor nyilván még ennél is kevesebb.
A társadalom szempontjából jobb ha inkább füvezel, sőt én az ilyeneknek orvosi receptre adnám.
A te szempontodból viszont jobb, ha felkeresel egy pszichiátert mert beteg ember vagy. A fű csak egy tüneti kezelés az alap személyiségbetegség mindvégig ott van.
#7
Valójában pont annak köszönhetem, hogy még semmi nem történt, hogy messziről elkerültem mindenféle pszichiátert. Ugyanis a környezetemben voltak többen, akik tényleg megfogadtak ilyen tipikus sablonos gyakoris tanácsokat, hogy "menj pszichiáterhez" és az lett a vége, hogy tünezi kezelésként rászoktatták őket mindenfelé drogokra, antidepresszánsok meg benzodiazepim származékokra, nagy részük totál megbolondult, a volt gyerekkori barátom meg konkrétan pánikbetegséget kapott, gyakran pánikrohamokat is kapott. A végén hagyta a fenébe az egészet és letett minden pszichiáterek által kiírt drogot. Javult is az állapota, amióta nem szedi a pszichiáter által felírt drogokat, azóta nem is volt semmi baja. Ennek már évek óta egyébként.
Igazából én annak vagyok a híve, hogy a gyógynövények mindig sokkal jobbak mint akármilyen mesterséges szintetikus szerek. Aki antidepresszánst akar szedni, az igyon orbáncfű teát.
Egyrészt… fogalmam sincs milyen mentális betegsége volt a barátodnak ha a pszichiáter gyógyszert írt fel neki, de biztosan nem volt százas, ahogyan te sem vagy az hiába is próbálunk itt kedveskedni, ez az igazság.
Másrészt…a marihuána az nem gyógynövény. Valóban növény, és valóban használják gyógyászati célokra de nem azt amit például te itt hogy Magyarországon fogyasztassz.
Mivel, amit te itthon szivogatsz abban van 20-30%os thc szint.
(Jobbik esetben)
Amit külföldön használnak GYÓGYÁSZATRA, és receptre adják ki, a fele ennyi thc van benne, a többi cbd.
Tehát hogy tisztázzuk, ha neked mentális betegséged van(amit a leírtak alapján feltételezhetünk)
Ezek a szerek nem mentális betegségekre lettek kitalálva, hanem testi fájdalmakra. Az már a hab a tortán hogy lenyugszol tőle, és nevetsz egy jót.
A thc, téged nem fog meggyógyítani.
Akàrhogyan is ellenkezel, akárhogyan is kikerülöd ez így van.
Ez olyan mintha becsuknád a szemed a szívással, hogy amit nem látsz nincs is ott.
De sajnos ott van, és ha nem kezeled komolyabb problémák is lehetnek.
Nem csak agresszív vagy, de felületes is. Ideje szerintem nyitnod a világ felé, és nem mások negativ tapasztalata után le vonzod egy következtetést, mert az sosem lesz a tiéd.
Lehet neki szar volt, lehet neked a gyógyulásod kulcsa.
Mellesleg, a gyógyszerekről még csak annyit, hogy ha nem vagy bipoláris vagy skizofrén, tudod mellőzni. (Macskagyöker)
#9
"Egyrészt… fogalmam sincs milyen mentális betegsége volt a barátodnak ha a pszichiáter gyógyszert írt fel neki"
- Ezek szerint a pszichiáternek sem volt. Az esetről azért tudok olyan sokat, mert édesanyám konkrétan a sürgősségin dolgozott akkor és ő mondta nekem, hogy a barátomat egyszer be is kellett vinni annyira rosszul lett.
Érdekes módon amint letett mindenféle pszichiáterek által felírt drogokat, azóta nem kapott pánikrohamokat.
"Másrészt…a marihuána az nem gyógynövény. Valóban növény, és valóban használják gyógyászati célokra de nem azt amit például te itt hogy Magyarországon fogyasztassz."
- Sehol egy szóval sem írtam, hogy Magyarországon veszem.
Kezdjük ott, hogy Magyarországon nincs is cannabis mint növény. A Lakatos Rikárdóéktól vett WD40-el és csavarlazítóval leöntött varázsdohányt én messziről sem nevezném cannabisnak.
Ennek oka mellesleg az, hogy Magyarországon más európai országokhoz képest nagyon szigorúan büntetik a cannabissal kapcsolatos jogsértéseket. Egész Európában egyedül Magyarországon az ahol a büntetőjog nem tesz különbséget a marihuána és mondjuk a heroin vagy kokain között. Tehát ezek a magyar jogban egy kalap alá vannak mind véve. Ami miatt egy díler Magyarországon nyilván nem fog kockáztatni alacsony bevételért a cannabis esetében, ezért nem fog igazi cannabis növényt árulni, hanen helyette szintetikus vegyszereket és herbált fog árulni. Tehát ezzel tulajdonképpen a magyar jog önként segíti a keménydrogokat. Nem hiába virágzik pl a fentanil vagy szintetikus katinonok piaca is Magyarországon. Amikor még ott éltem akkor emlékszem mindennaposak voltak az üvöltöző élőhalott zombik mindenféle az utcákon. Az egyik esetben centiken múlott hogy a villamos elé essen az egyikük, a villamosvezető nagy anyázása közepette, annyira totál nincsenek maguknál ezek az emberek Magyarországon. Szószerint zombik.
Nyilván megéri kőkeményen büntetni a cannabist, elvégre ezek a szintetikus szerek sokkal jobbak, nem? A magyar jog szerint igen.
"Ezek a szerek nem mentális betegségekre lettek kitalálva, hanem testi fájdalmakra. Az már a hab a tortán hogy lenyugszol tőle, és nevetsz egy jót."
- Az élet túl komoly ahhoz, hogy nevessünk rajta.
"Nem csak agresszív vagy, de felületes is. Ideje szerintem nyitnod a világ felé, és nem mások negativ tapasztalata után le vonzod egy következtetést, mert az sosem lesz a tiéd."
- Nem tudom miért lennék agresszív. Soha nem találkoztál velem egyetlen egyszer sem, de már azonnal ítélkezel és ítéletet mondasz felettem. Pont az ilyen embereket gyűlöltem egész életemben, és mindig is kiálltam azok mellett akik az ítélkező mások felett pálcát törők áldozatai voltak. Életem nagy részében a körülöttem lévő embereknek ártottak, kihasználták őket és sokszor nagyon megalázták őket. Természetesen csak akkor ha azok gyengébbek voltak. Ezért nagyon érzékeny vagyok amikor valakik felett ok nélkül ítélkezés folyik.
Tulajdonképpen mivel egész életemben ez a dolog felé érzett harag vezérelte, ezért már egészen kiskorom óta meg kellett tanulnom maximálisan uralni az érzékeimet. A környezetem szerint az egyik legnyugodtabb és higgadtabb emberek egyike vagyok.
Igazából személy szerint engem is meglep, amikor egyesek minden apróság meg hülyeség miatt veszekedni meg balhézni látok. Emlékszem anno a környezetemben amikor mindenki veszekedett meg vitatkozott, akkor én voltam az aki sosem veszett össze senkivel sem. Tulajdonképpen nagyon-nagyon ritkán veszek össze akárkivel is. Az exemmel (vagy exeimmel) sem vesztem össze egyetlen egyszer sem. Igazából a mai napig nem értem meg azokat az embereket, akik olyan történeteket mondanak, hogy mennyire így meg úgy összevesztek az exeikkel. Nem tudom megérteni, hogy lehet annyira összeveszni valakivel akit elvileg szerettek? Érdekes módon egész idő alatt amíg az exemmel, vagy exeimmel éltem és együtt voltam soha nem veszekedtem. Voltak nézeteltérések, de minden esetben higgadtan meg tudtuk beszélni. Amikor elváltunk, akkor is teljes mértékben nyugodtan higgadtan tettük ezt. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a mai napig nincs egyetlenegy exem se, akivel haragban lennék.
Ez csak egy példa volt. De mondhatom azt is amikor kisgyerekek bömbölni kezdenek. A legtöbb ember kiakad ettől. De igazából ha mellettem elkezdene bömbölni egy kisgyerek akkor, nyugodt maradnék. Volt is olyan amikor a testvérem ordítozni meg bömbölni kezdett, mert azt hitte ezzel majd el tud érni akármilyen hatást nálam. Hát nem sikerült. Egy idő után megunta, abbahagyta majd bement a szobájába játszani tovább. Látta ő is, hogy ezzel nem bír zsarolni. Ennyi.
Tehát tulajdonképpen én saját magam döntöm el, hogy mikor vagyok haragban és mikor nyugodt. Illetve ez így ilyen formában nem igaz, mert mindig mérges és dühös vagyok, viszont saját magam a külvilágtól függetlenül döntöm el, hogy dühbe gurulok-e vagy most inkább nyugodt leszek.
Amikor pl a volt kollégámmal keménykedett egy biztonsági őr, azzal a kollégámmal aki szinte még gyerek volt, akkor nyilván egyből kiakadtam és eldöntöttem, hogy ezt akkor nem hagyom annyiban. Amikor meg én kezdtem visszaszólni az őrnek, arra már nem nagyon volt mondani valója. Ez addig ment így amíg a végén amikor már meglátott minket akkor oda se jött már többet hozzánk az őr.
"de felületes is. Ideje szerintem nyitnod a világ felé, és nem mások negativ tapasztalata után le vonzod egy következtetést, mert az sosem lesz a tiéd.
Lehet neki szar volt, lehet neked a gyógyulásod kulcsa."
- Hát nem is tudom... Pedig a PubMed oldalon elég sok kognitív neorológiai kutatás ír a benzodiazepin-származékok hatásairól. Biztos ők is nagyon felületesek lehetnek.
"Mellesleg, a gyógyszerekről még csak annyit, hogy ha nem vagy bipoláris vagy skizofrén, tudod mellőzni. (Macskagyöker)"
- Valeriánát, más gyógynövényekkel elég sokat ittam. Igazából én tanultam is gyógynövénytant. Bár ez nyilván egy rendkívül gazdag és szerteágazó tudományterület, de mindenesetre elmondhaton, hogy alapvető botanikai és farmakológiai ismeretekkel azért rendelkezem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!