Soha senkinek NEM lehetek elfogadható, elég jó. Elmúlhat idővel ez a borzasztó (nem dübörgő, de nagyon mélyen önmagadba vert, folyvást ott lappangó, soha el nem múló) érzés? Másokkal ellentétben én nem a nőket, hanem önmagamat hibáztatom, vagyis...

Szia Kérdező!

Van belőle kiút. Fontos lenne azt tisztáznod magadban honnan jön ez az erzés? Megbàntottak egyszer? Személyiséged miatt gondolod? Kinèzeted miatt? Anyagi helyzeted miatt?

Tudsz-e felsorolni magadról olyan tulajdonságokat, amiket szeretsz? Pl mosolyod, szemed, kitartásod...stb

Mi az, amit nem szeretsz magadon? Miért nem szereted? Milyet szeretnél inkàbb? Tudsz-e az általad megítélt rossz tulajdonságokon változtatni?

Mélyről kell kezdeni és szigorúan őszinte kell, hogy legyél önmagaddal.

Fontos, hogy elfogadd magadon/magadban azokat, amin nem tudsz igazából változtatni. (Teszem azt túl magas vagy, csak egy példa)

A többin pedig vàltoztass szépen egyesével.

Fontos, hogy tudd, Te is ertékes vagy! Te is érsz annyit mint màs. Fontos, hogy keress olyan társasàgot, akik vidámak. Egy idő után felfogod venni Te ez az élet érzést.

Voltam hasonló cipőbe. Testképzavaros voltam. Nehezen de elfogadtam magam. Pl nekem sokat segített egy új frizura, egy új stílus kipróbàlása....stb. új kihívást kerestem mindig. És sikerült megoldani, ez okozott sikerélmenyt, hogy én is megtudtam csinàlni.

Fontos, jogy soha, de soha ne hasonlítsd magad senkihez. Mert nem keszel olyan soha! Egyediel vagyunk, mindenki! Mindenki maga miatt különleges!

Nekem van egy olyan benyomásom az írásodat olvasva, hogy te a szociális hálózatokon lógsz sokat és ott követed a barátaid, ismerőseid megosztásait, és abból döntöd el, hogy mások milyen tökéletes életet élnek, míg te meg nem. Ha ez így lenne, akkor vedd észre, hogy micsoda hülyeség ez, hiszen azt értelemszerűen senki nem posztolja a világhálóra, hogy milyen x@r az élete, azaz mindenki csak a szépet és a jót mondja és mutatja magáról, amivel egy hamis képet ad magáról, és ha ezekhez a hamis képekhez hasonlítod a te valós életedet, akkor teljesen logikus, hogy lenullázod magad.

Ezen kívül elhasznált mondás az, hogy ne hasonlítgasd magad másokhoz, mégis igaz, sőt, még egy példázatot is adok neked hozzá:

Ha a világ minden embere egy nagy körbe állna egy nagy réten, és mindenki képes lenne az összes gondját és problémáját kövekké és sziklákká átalakítani aszerint, hogy mit érez nagy, súlyos problémának, az nagy szikla legyen, az apróbb gondokat meg csak kis kavicsokká, és mindezeket mindenki kirakná maga elé, akkor abban a pillanatban, hogy mindenki látná a másik kőrakását, mindenki akarná a sajátját vissza. Szóval ne irigykedj másokra, mert nem tudhatod, hogy hogyan élnek a mosolyok mögött!