Mit tehetnék az ellen, hogy ne érezzem a közelgő halál érzését?
47 éves nő vagyok. Életem legboldogabb időszakát élem, nemrég hozzámentem ahhoz a férfihoz, aki számomra csodás, olyan, amilyenre vágytam mindig. Vettünk egy házat, szépítgetjük együtt. A munkám megterhelő ugyan, de szeretem. Tényleg idilli minden. Viszont pár hónapja azt érzem, hogy én már nem fogok sokáig élni. Kicsit kezdem érezni magamon az öregedést, a szemem már nem az igazi, gyakran fáj itt-ott, már nem bírok annyit, mint pár éve. Igaz, megterhelő időszakon vagyok túl. Továbbá a munkám során találkozom is halállal, és ez mostanában az eddiginél gyakoribb. Remélem, emiatt van ez a dolog bennem.
Apukám is gyakran beszélt arról kb 1 évig, hogy ő hamarosan meg fog halni, mielőtt tényleg baleset érte és meghalt. Félek, hogy ez egy valódi megérzés.
De lehet, hogy ő erre fókuszált nagyon, miután a barátja meghalt, és úgymond megteremtette, bevonzotta magának?
Kérlek, írjátok meg a véleményeteket erről. Igyekezzek elengedni ezt az érzést, mert csak a környezetem miatt jött, vagy fogjam fel megérzésnek?
Ez normalis sztem.
En 44 vagyok, en is boven erzem mar, h nem birok annyit, mint regen. Oregszunk, be kell latni.
En ugyan eleg fitt vagyok, javaslom neked is a reggeli mozgast, a jogat kulonosen.
Az utan olyan izmaim is fajtak, aminek a letezeserol nem is tudtam. Atmozgat, nem fog (annyira) fajni a tested utana. A szem romlasa is tipikusan korral jar, tobb, velunk egykoru ismerosom szamolt be hasonlo panaszokrol.
Nos,ne vonzd be te is.
Nem kell erre gondolni. Teljesen normális,de le kell állni erről,az én apukám is mondta h nem jövök többet ide azt erzi. És nem is ment,mert meghalt. Öngyilkos lett. Szóval tereld el a gondolataid sürgősen,hiszem h van vitás törvénye. Nézz utána!
Teljesen normális, ez csak egy tünete az életközépi válságnak, más is van ezzel így (pl. én 43 évesen)
A sport tényleg sokat segít, én minden este futni járok, illetve legyél minél többet társaságban, családdal, barátokkal.
Nem célom senkit és semmit reklámozni, meg agitálni, ráadásul nekem más jellegű problémáim voltak, de ez működik sok dologra.
Mivel ezek ilyen rossz hozott minták jelenkori kivetülései, így érdemes önismereti és spirituális munkát végezni magadon. Lélekmegőrző néven van egy csoport, én velük gyógyultam sok dologban. Hellingeres állítások, lélekmasszázs és egyéb hasonló önmunkák vannak, melyek felmutatható eredménnyel járnak. Tényleg jó szívvel ajánlom, még úgy is, hogy vannak itt ilyen lepontozásfetisiszták is. És kívánom, hogy térjen vissza az életbe vetett hited, hiszen pont most vagy jó szakasz legelején.
Köszönöm a válaszokat!
A munka mellett a sportra egyáltalán nincs energiám, mert nagyon megterhel, fárasztó. Fizikailag is, agyilag is meg lelkileg is. Meg most épp felújítjuk a házat, sok azzal is a munka. Ha nyugi lesz, ismét fogok jógázni, azt szeretem nagyon.
Az a rossz, hogy gyakran az jut eszembe egy beszélgetés során pl, hogy én azt nem fogom megélni, akkor már én nem leszek..... Ez normális tényleg ebben a korban?
Nálam a két szülőm elvesztése után jött ez, hogy a közvetlen családomban a legöregebb lettem. Mármint a generációkat tekintve.
Igen, ilyenkor többet gondol rá az ember, de nem jelenti azt, hogy valóban közel lenne.
Nem szabad emiatt elhanyagolni a magadról való rendes gondoskodást, sőt, tenni kell az eddig elhanyagolt dolgaink ellen.
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!