Zsong a fejem,úgy érzem megfogom örülni.Magamban vagy másban fogok kárt tenni?lehet valamilyen személyiség zavarom?
Elég ha valaki csúnyán néz rám az utcán,vagy beszól.Multkor olyan dolog miatt lettem idegbeteg,hogy a buszsofőr elkérte a diakigazolványomat mert láttam rajta hogy azt hiszi nincsen.És annyira be pipultam hogy beszóltam neki és leszállított.
Remegve haza sétáltam idegesen.Sírtam azért amit érzek,ugyanis hihetetlen mennyiségű düh volt bennem,szívem szerint neki mentem volna.Ugy érzem sokszor rosszat akarnak az emberek,és ez sokszor be is bizonyosodik.Nem tudok aludni hónapok óta.Nem vagyok fáradt.Reggelenkent szédülök,úgy érzem senkire sem számíthatok(talán mert így is van)nincsenek barátaim,a családom nem törődik velem.
Néha csak azt érzem hogy sírni sem tudok,csak fáj belül valami,és a mérhetetlen düh szépen lassan felőről.Magamra is haragszok,amiért hagytam sokaknak hogy kihasználjanak.Haragszok magamra,mert evésizavarral küzdök és ha egy nap picivel is többet eszek mint amennyi az nap belefér másnap már alig eszek emiatt.Járok sportolni,de nem segít a levezetésben,mert azt is csak azért csinálom hogy jól nézzek ki.
Méregetem magam a tükörben gyulolom magán testileg-lelkileg.Nem tudok koncentrálni,sok az élet nekem.Ongyilkossaggal kapcsolatos gondolataim vannak és félek hogy másban is kárt teszek.Evek óta talán évente egyszer fordul elő hogy végre nyugalmat érzek mert mindig ideges vagyok minden miatt.Mar unom az életet,semmi jót nem látok benne.Meg fogok örülni úgy erzém.Meghalni nem merek,mert anyám össze törne,pedig amúgy nem is foglalkozik velem,de ha meghalnék már foglalkozna.Nem akarok fájdalmat okozni neki.Egyszeruen nem bírom tovább.
válasza:Milyen körmyezetben élsz? Milyen a viszonyod a szüleiddel, hogyan kezelnek és hogyan kezeltek gyerekkorodban?
A düh, csalódottság és általában az érzések kezelését a kisgyerekeknek meg kell tanulniuk. Ehhez mintául a környezetüket veszik, a legkézenfekvőbb a szüleiktől megtanulni. Lehet nálad nem ez a helyzet, de például én láttam ilyen esetet, ahol a szülő ideges jellem volt, aki hamar dühbe gurult. Ő sokszor ezeket nem is gondolta komolyan, és hamar elpárolgott a hangulata, de a gyerekén meg lehetett figyelni, hogy ő sem tudja máshogy kezelni a kudarcélményeket, mint hogy irreálisan dühbe gurul. A jó hír, hogy természetesen ezeknek a helyzeteknek a kezelését utólag is meg lehet tanulni, csak egy kis odafigyelést és új technikák elsajátítását igényli.
A szüleim elváltak,edesanyám egy ideig egyedül nevelt engem és két idősebb testvéremet,akik állandóan veszekedtek.Jó,hogy éppen megéltünk.Aztán össze jött anyám egy alkoholistával,aki felnevelt viszonylag.
Állandóan iszik,sokat bántott lelkileg terrorizált.Bátyám egyszer begyógyszerezte magát,pár év múlva kiderült hogy skrizofren,ő fizikálisan is bántott.Allandoan koltozkodtunk,így barátaim nem lettek.Folyamatos iskola váltás.Probalkozok,de már nagyon nagyon ki vagyok az élettől.Ma pl falásirohamom volt,tegnap pedig majd kiszakadt a szívem a helyéről,annyira szorongtam.Az egyetemet is elkezdtem,de ott is hagytam mert így nem bírtam.Dolgoztam már sok helyen és ma is lenne egy interjúm de csak azzal vagyok elfoglalva hogy az a mennyiség amit megettem brutális,és hogy ki kéne hányni,vagy bevenni annyi nyugtatót,hogy soha többé ne keljek fel .De félek hogy édesanyám nem bírná elviselni,ha nem léteznek,és így meg sem merem tenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!