Kitől kérjek segítséget?

(Kiskorú vagyok)

Az a helyzet, hogy régóta fontolom életem eldobását.Már alternatív terveim is vannak.Úgy érzem, nincs értelme folytatnom.Mindig is felesleges hulladékként éreztem magam a társadalomban, aki nem tud beilleszkedni, nincs célja, nincs jövője.Nem bonyolítom.

VISZONT 2 dolog van ami visszatart

1. Nem akarok fájdalmat okozni a családomnak. Ugyan sosem éreztem hogy első lennék nekik, mégis, anyám nem érdemelné meg ezt a gyászt. Szerintem sosem tudná feldolgozni. Tönkre menne a karierrje. A Xanax tartaná csak életben.Vagy belehalna a fájdalomba hogy “mit rontott el”.

2. A félelem. Félek hogy az utolsó pillanatban fogom megbánni. Hogy “ hupszi talán ezt elhamarkodtam”. És bár ateista vagyok,s úgy gondolom a halál után megszűnök létezni, van bennem egy kétely. Mivan akkor, ha a lelkem örökké fog bűnhődni görög mítoszi kegyetlenséggel.Mint pl Atlas vagy Sziszüphosz a Tartaroszban.

DE NEM BÍROM TOVÁBB AZ ÉLETET.A szüleimnek már mondtam, meghalgatnak,de szerintem nem nagyon veszik komolyan.Azt mondták, ha megtenném, önző vagyok. Viszont arra nem gondolnak hogy ők mennyire önzők, amikor csak amiatt akarják hogy itt maradjak, hogy nekik meg maradjon a lelki békéjük.