Depi szobának hogy vessek véget?

FŐ KÉRDÉS LEGALSÓ BEKEZDÉSBEN, HA NINCS KEDVED REGÉNYT OLVASNI

Szóval évek óta egyre és egyre mélyebb ponton vagyok. Kb 3 éve szeretnék meghalni, de idén június óta szinte a megszállottja vagyok a dolognak. Állandóan azon kapom magam, hogy különböző metódusokkal kíserletezek a fejemben. Ez régebben is jelen volt, de nem ilyen sűrűn.

Szoktam terveket is írni, néha egy-két eszközt venni. Jelenleg nem tudnám magam megölni, mert pár embernek én vagyok az egyedüli támasza. Ők mindig hangsúlyozzák is, hogy én vagyok nekik az egyetlen barát, az egyetlen aki segít, stb. Képtelen lennék őket cserben hagyni.

Ugyanakkor mivel semmi más nem tart vissza, semmi nem motivál, képtelen vagyok normálisan élni. Hosszú ideje nem tudok törődni magammal és a környezetemmel (mármint ez alatt nem az embereket értem).

Tudjátok, milyen a mély depresszió, nem megyek bele.

Erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy borzasztóan szorongok mindentől.

Röviden a szobámban ragadtam.

Mindezt elmondtam már számtalan orvosnak, de a korom miatt egyik se vett komolyan.

"Tinédzserkorban mindenki elmélkedik a halálon, ahogy kinyílik az értelme."

Csak azért kellett ez a hosszú bevezető, mert elegem van mindenből, és jól esett leírni néhány dolgot.

Tudnátok valami tanácsot adni, hogy hogyan tudnám kitakarítan ezt a nyomorult szobámat végre, és hogy hogy fürödjek meg? Nektek mi segített?