Vajon miért nem lehet gyógyítani a szociális fóbiát ?

Meet lehet ez genetika, ha volt a csaladba mentalis beteg vagy te voltal inkabb elnyomva gyerekkorba es igy nosz fel, kesobb mar nemigen lehet javitani, ha igen akkor eros akarattal es remek pszichiaterrel.. pontosan hogyan erzed magad? Lehet te is hipererzekeny vagy mint en, hogy a tarsasagok leszivjak es nincs energiad semmihez se, ez nem feltetlen arrol szol hogy zavarba jossz

Gondolom nem erre a valaszra szamitottal, de leginkabb azzal, ha tarsasagba mesz esz probalkozol. Nekem is szocialis fobiam volt eleg sulyos, de ra kenyszerultem a munkara. Az elso fel ev szornyu volt, ha probaltak is velem kommunikalni, alig birtam mit mondani, gyorsan rovidre zartam a beszelgetest stb. De aztan szepen lassan elkezdtem feloldodni, fejlodni ezen a teren. Most ket eve vagyok a munkahelyemen es mar szinte barkivel barmirol tudok beszelgetni. Nem erzem a gyomorgorcsot mikor bemegyek reggelente es sokat nott az onbizalmam is. Szoval, valoszinuleg neked is ezt kellene megprobalni.

Többek között mert a kérdésedbe is burkoltál egy hibás kiinduló állapotot. Azt, hogy ne lehetne gyógyítani, megoldani.

Szeribtem sehogy nem lehet megoldani, olyan emberekkel kell vegyulni akik hasonloak hozzad.. en legalabbis nemtudok ra megoldast

Maganyos farkasok vagyunk bele kell torodni

Nem tudom, hogy vannak-e siker történetek. Nekem valamennyire az segít, hogy próbálom elfogadni magam ilyennek, nem mindenáron megváltozni. Miközben meg kell találni a középutat is: belemenni helyzetekbe, de ha extrémen szorongató, akkor mégsem erőltetni. Ez néha jobb, néha rosszabb. Ez folyamatosan hullámzik. Abban biztos vagyok, hogy az alkohol, bár gyors kezelésnek jó megoldásnak tűnhet, hosszú távon inkább problémát generálna. Ezért én ezzel nem élek. Gyógyszert sem próbáltam soha. De ezerszer inkább rábíznám magam egy jó pszichiaterre, hogy írjon valamit, mint magam gyógyítsam alkohollal.