Tényleg nem lehet megmenteni azt, aki nem akarja?

Van egy barátom, próbáltam neki segíteni, amiben csak tudtam, sajnos sokat iszik, nyugtatózik, meg drogozik is, ha van éppen kéznél.

Többek között egyszer azt mondta, hogy egy szigetországról álmodott hogy ott van, hát én el is intéztem hogy ki tudjunk költözni oda, ott se nagyon fogta vissza magát, bár azt hittem a környezetváltozás jót tesz, de a vége az lett hogy öngyilkos akart lenni, le akart ugrani a tetőről. Utána hazajöttünk inkább. Akkor azt mondta elmegy elvonóra, de persze nem lett belőle semmi, mert nyáron minek, meg kibékült a tesójával, aki szerintem minden bajok okozója ilyen téren, mert miután vele beszélt azután akarta megölni magát, meg mindig rángatja bele a marhaságaiba, tőle vette azt a marhaságot is, hogy a lányokat szereti, mert a tesója meleg...

Utána elintéztem hogy itt helyben elmehessen egy önsegítő csoportba, nem egy nagy szám a hely tényleg, meg főleg idősek vannak, de az utolsó hely volt, mondanom sem kell, talán kétszer volt bent.

Ősszel azon szomorkodott, hogy nem csinál semmit és haszontalannak érzi magát, hát a cégnél ahol vagyok a saját káromra adtam neki munkát, neki azt mondtam, hogy megkapta a melót, de a főnököm azt mondta hogy nem tud most mást felvenni, szóval inkább kerestem én kevesebbet, de megadtam neki a lehetőséget, napi pár órás elfoglaltság volt, adtam hozzá laptopot is. Fél évig járt a munkaügy által támogatás (fele fizetését visszaadták 300.000ftig), nettó 200at kapott, be volt jelentve meg minden, de nem csinálta, utolsó 2 hónapban be se lépett a programba, és mikor megkérdeztem hogy nem akar-e esetleg dolgozni is, nem csak a pénzt felvenni, még neki állt följebb. Ennek a támogatásnak vége lett, szóval ki kellett rúgni, mert ilyen munkára és saját zsebből többet már nem tudok adni.

Jelenleg úgy van, hogy el van intézve neki a rehab, de bszik bemenni, pedig már a kötelező teszteket is megcsinálta (aids, stb).

Még csak 23 éves, pont hallottam abban a piás csoportban, hogy a nőknél kb 10-15 év után ezek a dolgok már nagyon komoly károkat okoznak, 10 éve már kb iszik, szóval nem akarom hogy tönkre tegye magát. Most is a 100 darabos Frontin nem bírt ki egy hetet se. Próbálok neki segíteni, volt bennem ugyan hátsó szándék is, mert gondoltam ha elköltözünk többet lesz velem, de úgy látom semmi sem használ. Tényleg nem lehet olyanon segíteni, aki nem akarja? Gondolom ez az elvonó téma is csak tiszavirág életű dolog lesz, már ha bemegy egyáltalán, de kint meg nem fog tudni leállni. Vagy ez afféle ön és környezetmegnyugtatás lehet, hogy igen, ő megpróbálta? Van itt olyan, akinek az ismerőse/barátja/barátnője/felesége, stb sikerrel járt ilyen téren, és meg tudott szabadulni a káros szenvedélyétől, vagy legalább mérsékelni a fogyasztását? Szívesen olvasnám mások történeteit, akár jó a végkifejlet, akár nem.