Érhet valami hátrány amiatt az életben, ha a tb-s pszichiátrián súlyos depressziót állapítanak meg nálam?

Rákerestem a súlyos depresszió 10-12 legfőbb tünetére és mintha rólam írták volna. Szóval arra gondoltam összeírom a tüneteket (én se tudnám jobban megfogalmazni a saját szavaimmal), hozzáfűzve pár saját információt, bemegyek a kerületi pszichiáterhez (nincs pénzem magánra hosszú távon) és elmondom mi a helyzet. Ha vázolom a főbb tüneteket, de nem akarok egyelőre nagyon részletesen belemenni az életembe az elég? Úgy érzem nem tudnék elsőre száz százalékosan megnyílni, hazudni meg megint nem akarok, mert az is félreviheti a kezelést. De az összes tünet stimmel, szóval súlyos depresszióm van. És most kezdem úgy értékelni, hogy ez egy kezelendő betegség, mint bármely másik. Ezt ha rögzítik a rendszerben érhet e bármilyen hátrány az életben, akár a jövőben? Munkahelyen, magánéletben? Nem dolgozok semmilyen olyan munkahelyen, ahol a gyógyszeres kezelés befolyásolhatna, egy szimpla irodai munka vagy pincérkedés lenne a jövőben is. De félek, hogy ha ezt most rögzítik hátrányom származhat ebből. Azért még manapság sem divat ezzel olyan elfogadóan bánni, mint mondjuk egy epeköves betegséggel. Nektek amúgy segítettek a gyógyszerek? Megbántátok, hogy tb-s pszichiátert választottatok? (bocsi a sok kérdést)