Miért vagyok ilyen? Hogy kérjek segítséget? Miért ilyen nehéz az élet?
Nem tudom mitévő legyek, nagyon sok mentális dologgal küzdök. Ha egy mentálisan egészséges emberel beszélek és baratkozok vele, és nem kommunikálnak megfelelően, akkor túl gondolok minden egyes dolgot és mindent analyzalok: mit mondtak, milyen arcot vágtak, mennyire őszinték hozzám, milyen volt a hang tónusuk ha megváltozott valakinek a viselkedése, akkor bele látok minden hülyeséget abba miért lehet ez. Problémáim vannak magammal azzal, hogyan prezentálom magam másoknak, hogyan járok, hogyan beszélek. Túlzottan kedves vagyok mindenkihez, sokszor olyannyira, hogy másokat teszek előnybe úgy is ha ezzel én kerülök hátrányba. Nehezen mondok nemet és utasítok vissza embereket.
People pleasing,
Adhd,
Social anxiety,
Avoiding attachment,
Perentification,
Depression,
Body dismorfia,
Ezekkel a dolgokkal vannak gondjaim. Ezekről nincs diagnózisom, viszont tudatában vagyok annak, hogy mivel vannak problémáim mert annyira tisztában vagyok önmagammal mert minden egyes cselekedemet analyzalom. De ennek ellenére nem tudok segíteni magamon. 21 éves srác vagyok és nem tudok segítséget kérni mert férfi vagyok és a családommal élek aki nem hisz mentális betegségben és mivel egy stigma van ezen az egész dolgon, ezért félek a családom reakciójától. Bármit meg adnék, hogy ne keljen így élnem, mindent megnehezítnek ezek a dolgok. Éppen ismerkedek egy sráccal akihez többet érzek barátságnál ő erről nem tud, de a bekerültem a baráti körébe és utálom, hogyha együtt vagyok a barátaival és vele és mondok valamit ami lehet kicsit sértőnek jön le, akkor azután 3 napon keresztül arra a dologra gondolok míg rá nem írok a srácra elmagyarázom neki az egészet és úgy érzem magam, hogy dráma királyának néz engem mert az a dolog nem volt annyira sértő csak én túl gondoltam az egészet.
Ott kezdődnek a gondod, hogy magadat diagnosztizálod.
Egyébként kb. a fent leírtak 3/4-e rosszabb napjaimon rám is igaz... Még sem gondolom, hogy mentális problémáim lennének, mert nem állandó jellegűek.
Juss el orvoshoz, majd ő megmondja mi baj veled.
Figyelj, teljesen pártján vagyok annak, hogy az ember legyen tisztában önmagával, de neked azt javasolnám, hogy kapcsold ki a gépet és menj ki élni, mert ez már a ló túloldala. Kicsit próbálj lelazulni és a magad elemezgetése helyett inkább a haverokkal meg a sráccal foglalkozni.
De ha már ezeket kiderítetted, akkor tudsz tenni is ellenük. Ha úgy érzed, hogy túl sok dologba beleegyezel, néha szándékosan mondj nemet. Ha azt tapasztalod, hogy túlságosan érzékeny vagy mások jóllétére, tudatosítsd ezt magadban és mikor magyarázkodni akarnál, gondold végig, hogy tényleg szükséges-e (mert például az illető barátságtalan veled azóta). A pszichológusnál is magadat kell nevelned, ő csak próbál rávezetni a hogyanra.
Ezeknek a dolgoknak egyébként van magyar nevük is, de ez már tényleg mellékes.
Még nagyon fiatal vagy, ez betudható a hormonoknak is.
Egyébként a "people pleasing" és a szubmisszív viselkedés az egó diszfunkciójára utal. Ez több minden miatt alakulhatott így: bántottak, megaláztak, nem kaptál elég pozitív/megerősítő visszajelzést gyerekkorodban és inkább kritizáltak. Önbizalmat kell építened. Nem vagy rosszabb vagy kevesebb, mint egy másik ember. Ugyanannyit érsz. Ezt az önbizalmat próbáld meg úgy feltuningolni, hogy nem esel át a ló túloldalára, hogy túlkompenzálsz és mindenki másnál jobbnak kezded el gondolni magad. Egy megértő pszichológus segíthet ebben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!