Depressziós lehetek?
Már egy huzamosabb ideje úgy érzem hogy nem minden okés "fejben". Az egész a gimi végével, és az egyetem megkezdésével kezdődött. Eleinte izgatott voltam az új város, új lakóhely miatt (kollégiumban lakom). Viszont utána egyre sűrűbben lett rossz kedvem, új barátaim nem lettek, a régi gimis barátaimmal meg megszakadt a kapcsolat.
Őszintén teljesen reménytelennek látok mindent, lehangolt vagyok, energiám és kedvem sincs már azokhoz a dolgokhoz, hobbikhoz amiket szerettem űzni.A barátommal minden hétvégén együtt vagyunk, akkor érzem magam igazán boldognak amikor vele vagyok, aztán a hétköznapok megint teljesen szürkék és lehangoltak és újra várom hogy hétvége legyen. Otthon sem élvezek már lenni, mert sajnos a családom leszívja minden erőmet. Nagyon szeretem őket, de így érzek. Ezelőtt is volt néhány olyan időszak amikor így éreztem, de mióta elkezdtem az egyetemet úgy érzem hogy ez az egész felemészt.
Egyszerűen azt érzem hogy ez mindig így lesz, de nem szeretnék még erről senkinek se beszélni a környezetemben, ezért írtam le ide ezt.
Nem szeretném saját magamat diagnosztizálni, gondoltam arra hogy felkeresek egy szakembert csupán véleményekre vagyok kíváncsi.
válasza:Nekem is hasonló volt. Annyi kivétellel, hogy koliban laktam, és az antiszoc seggem rá volt kényszerítve, hogy legalább a szobatársaimmal barátkozzak.
A régi osztálytársakkal én sem beszélek már sajnos, család engem is leszív.
Ami segített, hogy a koliban megismerkedtem a párommal, és összeköltöztünk. Aztán mikor elkezdtem dolgozni, és lett annyi, hogy albiba menjünk, még jobb lett.
Sajnos a céltalanság azóta sem múlt el, munkában minden nap jelen van. Sokszor váltottam munkahelyet, az ideiglenesen segített, de aztán mikor megtanulod a rendszert, beáll a napi rutin, megint céltalanság, és csak a hétvégét várom.
Sajnos ez kihat a hobbiaimra is, próbálok motivációt keresni, de hamar el illan. Valószínűleg valamilyen szinten ADHD-s vagyok, persze ez öndiagnózis (figyelem zavar, időnkénti hiperaktivitással).
De én harcos típus vagyok, szóval mindig kűzdeni fogok, motivációt keresek, talán egyszer megtalálom miért születtem a Földre.
Szerintem ha már dolgozni fogsz, akkor sokkal szabadabb leszel, és önállóbb az életeddel kapcsolatban. És jobban kezedbe tudod venni az irányítást. Úgyhogy ne aggódj, és kitartást. Keresd a motivációt.
válasza:Igen, ahogy nekem is ugyan így kezdődött. De, úgy tudom mindenkinek ilyenkor kezdődik.
Fejben minden oké, boldog is vagyok, viszont ilyen kilátástalan a helyzetem, hogy mindenkinek jó az élete, én meg így egyedül vagyok. Meg nem tudom, hogy kezdjek bele bármibe is.
Majd mikor ehhez társul az inszomnia is, na akkor lesz szar minden.
válasza:#1-es vagyok, még annyi, hogy sajnos néha előjön nálam OCD is (kényszergondolatok). Ami ezen segített, az a nyugodt környezet. Kikapcsoltam a 9gag-et, Redditet, Instagramot. Nem nézek aggresszív, akciódús, pörgős dolgokat. Főleg nem lefekvés előtt!
Próbálok nyugodt életet élni, ne legyen sok impulzus. Illetve próbálok leszokni a koffeinről is nem könnyű. Ez sokat segített. Olvasni kell sokat.
válasza:Beck féle depresszió kérdőív. Tessék kitölteni, aztán elmenni a háziorvoshoz az eredményekkel és kérni beutalót pszichiáterhez. Alternatív megoldás, hogy magán pszichiátert keresel. Ebben az esetben azonnal szakorvosi segítséget kapsz, viszont ez így fizetős.
Ne várj vele tovább, menj el orvoshoz!
válasza:Miért kéne háziorvoshoz menni-e egy kérdőível, ne viccelj már.
NEM KELL beutaló pszichiáterhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!