Létezik, hogy egy demenciás a betegsége kezdetén felismeri, hogy nincs valami rendben nála?

Igen, de lassan veszi észre és nem gondolja komolynak.

A mi nagymamánk mindig csak annyit mondott, jajj felejtek már, nem olyan az agyam, öreg vagyok már. Mindig ugyanezt ismételgette. Akkor is, ha egy sztorit 100x mondott már el, akár ugyanazon a napon.

De ő nyilván csak arra emlékszik, hogy 1x talán már említette, azt is csak azért mert én mondtam neki.

A betegsége teljes tudatában nyilván sosem volt és nem is lesz.

Néha rájön a sírás, hogy olyan demenciás lesz, mint az ő anyja és ne haragudjunk. De aztán ezt is elfelejti. Csak annyit tud, hogy öreg és beteg, “néha” felejt.