Tulreagalom, amit a nagyapam tett mert vegulis engem nem zaklatott szexualisan vagy jogosan erzem magam igy? Mit tehetnek az erzes ellen? (Nagyon hosszu)

Elozmeny: 24 eves vagyok es sajnos a 90 eves, kiallhatatlan (de nem demens) nagyapammal egy haztartasban elek valamint edesanyammal, a mamammal es a kutyammal. Mindig kiallhatatlan volt az oreg, velunk undoritoan beszel, alattomoskodik, kegyetlenkedik, szapul, szid, rosszindulatu, fenyeget. Engem korulbelul 15 eve verbalisan bantalmaz napi szinten, nem tudom miert, talan mert en vagyok a fiatalabb es igy szerinte velem megteheti, tipikusan az az ember, aki szerint a kora miatt felettem all minden tekintetben. Rossz a viszonyunk, en alapvetoen nem szolok hozza, de nem tagadom, amikor elkezdi a furkalast/ordibalast/rosszindulatu megjegyzeseit a semmibol, akkor mar ugyanugy visszaordibalok, egyszeruen mar nem megy mashogy. Ezt nem lehet megszokni meg egy ido utan elengedni a fulem mellett. Igazabol minel regebb ota tart ez a dolog annal nehezebben viselem.

Tegnap kettesben maradtunk itthon, tudtam, hogy ezt ki fogja hasznalni, hogy nincs itthon senki, aki megvedhetne, ilyenkor extra gëci. Hajnal haromkor kezdte azzal, hogy a kutyamnak szandekosan olyan dolgot adott enni amirol tudja, hogy art neki (altalaban amikor jol belem akar taposni a kutyamon keresztul teszi). Tobb aprosaggal belemkotott, viszont reggel elkezdett uvoltozni nyilvan mondta a szokasos dolgait, hogy el kellene engem itthonrol uldozni, nem csinalok semmit (egyetemre jarok, szakdolgozatot irok, szakmai gyakozok, diakmunkazom es mellette tanfolyamra jarok) es a semmibol volt egy ilyen elszolasa, hogy "te csak b.szni szeretsz a komaddal". (Nem tudom egyebkent, hogy miert mondta, a szexualis eletemet nem otthon intezem, nem beszelek rola es meg sem puszilom elotte a paromat, akivel max 15 percet toltunk nalunk.)

Ez vezetett oda, hogy bevillant egy emlek: alsos lehettem amikor szinten egyedul maradtunk otthon. Mgkert, hogy rakjak be neki egy pornokazettat. Nem kuldott ki a szobabol, a mai napig emlekszem a jelenetekre meg arra, hogy az oreg fogdossa magat. Tobbre nem emlekszem, de nem maradtam vegig ott, kijottem. De nem volt azon a szoban ajto, szoval hallani hallhattam, vagy lathattam, ha ott mentem el.

Ez az emlek par evente bevillan, eddig is undorral es utalattal toltott el, de most valahogy nem tudom tultenni magam a dolgon, mintha most ertettem volna meg igazan felnott fejjel, hogy mi tortent. Azota kerul-fordul ramtor a siras es nem tudok ranezni az oregre sem, egyszeruen annyira gyulolom es szeretnem bantani. Es olyan undoritonak erzem magamat is, szegyellem, nem tudom elmeselni se a paromnak se a legjobb baratnomnek mert borzalmasan megalazonak es undoritonak tartom a szituaciot, magamat es a csaladomat is. Ez a gyulolet kivetul az anyamra is, mert mar 1-2x emlitettem neki regebben ezt a sztorit es o felnott volt, erezhette volna a komolysagat a dolognak es megsem tett semmit, pedig bassza meg, mar a sorozatos vegzalastol is meg kellett volna mentenie, ettol meg foleg. Most, amikor mondtam neki, hogy ezert kb meg kellene verni az oreget akkor annyit mondott, hogy ezert, HA TENYLEG IGAZ, akkor meg, ez talan megjobban faj, hogy nem hiszi el nekem automatikusan. Amikor par eve rendszeresen benyitott hozzam furdes kozben es nem fordult el azonnal akkor is hiaba mondtam anyamnak, hogy ez engem zavar es undorit, mindig elhessegette, hogy ugyan ne gondoljam mar, hogy engem nezne. Pedig egyertelmuen a kamaszodasom utan kezdodott a dolog, amikor mar eppen leszoknak arrol, hogy ranyitnak a gyerekre. Mamamnak ma delelott folyaman hoztam fel a temat, neki annyi volt a reakcioja, hogy jajj, fuj, neki ne is mondjam, hallani sem akar rola. De amugyis ugy van gele, hogy gyerekkent sokmindent mashogy elunk meg ahogy tortent, de ezt nem en talalom ki, hat szin tisztan emlekszem arra, hogy milyen szine volt a ferfi peniszenek. Annyira duhit, hogy semmi de semmi kovetkezmenye nem lesz ennek mar, ugy erzem, hogy velem barmit meg lehet csinálni, senkit nem erdekel es senki nem all ki mellettem. Nem tudom, lehet amugy, hogy nem is volt ez olyan elfogadhatatlan tett es tenyleg en vagyok a tulerzekeny es csak az iranta erzett gyuloletem miatt buktam ki ezen ennyire?

(Es bocsanat, hogy ilyen hosszu lett, csak ugy ereztem, hogy muszaj kiirnom magambol, szemelyesen senkinek nem tudom ezt elmeselni.)