Miért nem tudok leszokni a pornóról?
Már vagy 10-12 éve nézem. Naponta 1-2 alkalommal maszturbálnom kell rá. Próbáltam már rengetegszer elhagyni a dolgot, de mindig visszaesem. Talán 40 nap volt a legtöbb, amit eddig kibírtam nélküle. Az sem segít, ha párkapcsolatban vagyok.
Valami tipp, hogy hogyan kellene ezt abbahagynom?
Pedig az valamihez kötődik, azért jársz vissza a pornóhoz, még kapcsolatban is.
Vagy olyan dologról van szó, ami izgat de még talán magadnak sem mered bevallani (izgulsz a hardcore-ra, gruppen, akármilyen más fétis), vagy pedig az ingerküszöböd már kb az egekben van, és ezért csak a pornót tudod élvezni.
Párom aligha nem pornófüggő volt, bár ezt így konkrétan sosem láttuk be.
Mondok egy nyomós indokot, hogy leszokj: rámehet egy kapcsolatod nagyon könnyedén. És ha neked ér valamit a jelenlegi, össze kellene kapnod magad.
Páromnak hatalmas szerencséje volt velem ilyen szempontból, volt, hogy együtt sírtunk, amikor beismerte mi van..
Ennyi komolyra fajulhat a dolog.
Fiatalok vagyunk, több éve vagyunk kapcsolatban, de már előttem is jelen volt a probléma. Az az igazság, hogy nála valószínűleg az volt a gyökere a dolognak, hogy abszolút nem beszéltek a családban a szexről, tabu volt náluk a téma. Szerintem egy ilyen környezet már megágyazhat egy ilyen problémára. Így vezette le tini kora óta a stresszt. Csak erre jutottunk, mert hardcore fura dolgokat nem néz, nincs semmi olyan "fétise" ami okozná. Egyszerűen unalomból és stresszből alakult ki. Na de azért lesz ez problem, mert úgy kitolja az ingerküszöbét, hogy én tökéletes testtel fejenállva-hullahopp-karikázva és spárgába lesz**ám se lenne elég, ha érted mire gondolok. És ez egy nő önbecsülését kb a sárga földig tiporja el. Aztán én pedig baromi sok mindent megteszek, már saját magam miatt is, sportos vagyok, szeretek magammal törődni, ezért mindig rendbeteszem magam, tehát tényleg mindenre teljesen odafigyelek, nem hagyom el magam, hiszen még csak 24 évesek vagyunk. De sok-sok fájdalom és csalódás után, beláttuk, hogy ez okozta mindezt.
Az nagyon sokat segített, hogy nyíltan beszél róla, én is mondtam, hogy én is nézek néha nyilván, kapcsolatban is és kevésbé érezte magát egyedül. Együtt fogadtuk meg vele, hogy én is kevesebbet (persze én nagyon minimálisan néztem, de akkor is segít neki a tudat) és néha fel-fel hozzuk, hogy hogy bírja és egyre jobban. Jobb minden az ágyban is.
Szóval: kommunikáció iszonyú fontos, ne érezze a barátod/barátnőd, hogy vele lenne probléma, mert az fogja szétvágni a kapcsolatot és elszántság. Igazából ennyi. Ő úgy beszélt nekem erről, hogy arra jött rá, hogy sokszor nem is lenne rá szüksége, csak az unalom, vagy egy neten látott kép vinné rá, de megálljt tud parancsolni. Persze ezen nem segíte a sok műnős kép a neten, tudom, de akkor viszont nélkülözni kell a social media-t is jobban, illetve szelektálni, kiket követ az illető.
Hátha ez segít neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!