Milyen egyértelmű jelei vannak annak, hogy valaki nem derpresszsiós, csak felnagyítja a problémáját?

#7 de más okból is lehet tartós zavar. Például, ha valami tartós porbléma van az életedben. Ha depressziós lennél, akkor ha megszűnik a probléma, nem lesz jobb kedved, de ha nem vagy az, akkor meg igen. Ha sokáig fennáll a probléma, hiheted azt, hogy depresszió.

Egyébként szerintem nagyon jó példaberre az eglszre, amit a #9 ír.

Én nem akarom senkiről edlöndteni, hogy az e. Ki is emeltem, hogy nem az érdekel, hogy másokról hogy mondom meg. Nem látok a másik fejébe, nem tudom mit érez, és ha tudnám sem akarok diagnosztizálni, mert nem értek hozzá. Egyszerűen csak érdekel a téma. Hasonló ez a kérdés ahhoz, mintha egy olyat írtam volna ki, honnan tudja az ember, hogy valaki tényleg szerelmes bele, vagy csak jó barát. És akkor erre elmondja az ember a tapasztalatait, véleményét. Persze itt pont a másikról kell megmondani, de attól még a hasonlat áll, hogy arra vagyok kíváncsi, hogy akinek tapaszatlata van, vagy csak ért hozzá, mit gondol.

Ahogy az sem háborít fel, ha valaki annak érzi magát, felmerül benne, hogy ez akár depresszió is lehet. Ha nincs tapasztalatod, és látod, hogy hasonlítanak a tünetek, miért ne merülne fel benned? Ez természetes. Viszont az is igaz, hogy ez egy betegség, kritériumokkal, tünetekkel. Ez nem csak egy szó az érzelmeid leírására, mint a bánat. És ha nem vagy az, szerintem nem szerencsés magadra aggatni. Igazából ez sem háborít fel, nem nagyon háborodok fel a dolgokon, meg nem állok neki megkérdőjelezni mások érzéseit, de szerintem nem szerencsés, az egyén szempontjából. Miért jó, ha cukorbetegnek hiszed magad, ha nem vagy az?

Ami talán zavaró nekem, ez sem háborít fel, mint mondtam, de szerintem káros, hogy itt az oldalon, amikor valaki kérdez, annyiból áll csak egy válasz, hogy "nárcisztikus", "depressziós vagy", "borderline vagy", "PTSD" stb. Egy fél bekezdés alapján írják, akik nem is értenek hozzá, és lehet valami tévhitbe juttatják a kérdezőt. És én egy szóval nem mondtam, hogy ez kiváltság lenne, vagy nem, ez egy betegség, és nyílván rosszab, ha van, mintha nincs, csak azt hitted. emiatt egyaltalén nem érzem kiváltságnak, de mégesgyszer kérdezem, miért jó, ha olyannak hiszed magad, amilyen nem vagy?

És nem is az a kérdés, hogy én depressziós vagyok-e vagy sem, és igen, biztosat mindig szakember tud mondani. De ahogy lehet arra gyanakodni, hogy neked az van, utána arra is lehet, hogy talán mégisincs az. És ez a kérdés lényege. Bár már kaptam válaszokat, azért ezt úgy gondoltam, hogy leírom, hogy még tisztább legyen a dolog. Illetve az, hogy kaptam, nem jelenti, hogy további válaszok nem lesznek érdekesek, bármennyit szívesen olvasok, ezért, ha valakinek van még, vagy ezt olvasva valami új merült fel benne, szívesen olvasném.

A többieknek köszönöm a válaszokat.