Miért ne legyek öngyilkos???

Én is voltam már ebben a helyzetben. De nem adtam fel, próbáltam pozitív lenni, leszarni az emberek véleményét akiket nem is ismerek. Akit meg mégis ismertem és csalódtam,akkor onnantól úgy bántam vele ahogy kell. Az a helyzet, hogy ezen csak te tudsz segíteni, írásod alapján nem vagy egy idióta gyerek, tehát én azt tudom tanácsolni, hogy kezdj el meditálni, edzeni, sok vizet inni, egészségesebben enni és teljes mértékben szard le mit mondanak, hisznek rólad. Légy önmagad. Meg kell szeretned magad. Nehéz belekezdeni mint mindenbe de ha nem adod fel, sikerül.

Tudd, hogy nincs szükséged senkire semmihez. Elég ha te éled meg a pillanataid.. egyedül születtünk meg és egyedül is fogunk, egyátalán nincs baj azzal ha egyedül vagy és nem oszthatod meg senkivel a dolgokat. Nem kell.

Minden agyban dől el. Minden. Szóval fordíts pár fokot az agyadban. Tegyél meg mindent a boldogságodért, mi mindannyian azt tesszük. Ha más vagy mint a többi az erény. Az összes tudós is piszkálva volt egész életében. Légy erős, nem hiába vagy itt. És most miután ezt elolvastad gondolkozz el ezen és vezesd fel mit kell tenned és CSINÁLD!

Ilyen esetekben a legjobb ha most nyar van es elmes onkenteskesni. Legyen az allatmenhely, idos emberek segitese vagy valamilyen baptista szeretetszolgalat. Megpedig azert, hogy ott ertelmet lasd magadnak, ertelmet lasd a eletnek es hogy ha az ember segiteni tud az endorfint termel.

Azonkivul kezdj el sportolni. Megno az onbizalmad a tartasod, rendberakja a hormonokat es endorfint termel.

Harmadikkent pedig gondolj arra hogy ez mind atmeneti. 10 evra ra nem ia fogsz erre az egeszre emlekezni. Nagyon sokan atmennek ilyen perioduson tinikent (en is). Most mar azt sem tudom anno miert volt vilagvege. Ez csak atmeneti.

Valamint, slusszkent, tartozol a szeretteidnek azzal hogy nem teszed meg. Neked egyszeru, de oket egy eletee megnyomoritod. Egy eletre.

Mivel senki nem adott értelmes választ, itt van egy.

Szóval nem tudom milyen kapcsolatod van szüleiddel, de beszéljetek erről. Mond nekik hogy szeretnél pszichológushoz menni, mert hidd el ő tud neked segíteni a szociális szorongásodon. Szerintem ha ennyire félsz beszélgetni, először csak setalgass a városban, olyan helyen ahol sok az ember és miközbe járkálsz, fülelj miket mondanak a körülötted lévő emberek. Ha vásárolsz a boltban mini interakciónak, remek egy pénztáros. Kérj tőlle szatyrot vagy esetleg kérdezd meg a bolti eladót, hol találod xy terméket. Ezek azért jók mert ha valami balul sül el könnyen "menekülni" tudsz a helyzetből, mégis vadidegen emberekkel beszélgettél :) első lépésnek jó ez. A barátkozásra nincs külön szabály, én például ránézésre látom ki az akivel eltudok beszélgetni, és ki az akihez inkább csak indokolt esetben szólok. Nemtudom vallásos vagy-e de sok ilyen helyen van iflyusagi napok, ahol sokkal befogadobbak a fiatalok. (régről nekem is vannak még ilyen ismerőseim, szóval tapasztalatból írom) Kicsit írhatnál arról mi okoz meg nehézséget a barátkozásba, én szeretnék neked segíteni és hiszem, hogy sikerülni fog olyan barátokat találnod akikkel boldog lehetsz.☺️ (de legalábbis mrgoszthatod velük sikereidet)

Szia! Sajnálom, hogy így érzel most. Nem biztos, hogy vigasztal, de sokan vannak így alapból is, az utóbbi pár év pedig kifejezetten sokkoló.

Egyrészről egyáltalán nem csoda, hogy így reagálsz ezekre.

Másrészt viszont van segítség. Meg kell talalnod, aki neked legjobban megfelel. Pszichológus, mentálhigiénés segítő…valaki.

Szeresd magad annyira, hogy keresel valakit. Ő majd segít, hogy kitaláld, merre kell menni. Annyi csak, hogy ha nem válik be valaki/valami, akkor keress tovább!

Sok sikert!