Vannak olyan mentális betegségek, amiket még nem “fedeztek” fel?

A mentális zavarok furcsa dolgok. Vannak egészen objektív zavarok, pl. a skizofrénia. Abban nagyjából mindeki egyetért, hogy az nem "normális". Aztán vannak olyanok, amik mai napig vitákat generálnak, kerüljön-e a DSM-be, ne kerüljön be, legyen-e elfogadott, mint mentális zavar, vagy ne. Mindig kerülnek be új dolgok, olykor kerülnek ki belőle. Sok olyan van, ami igazából nem kifejezetten betegség, sőt, egészen természetes dolog, de a társadalom nem nézi jó szemmel. Így tehát adódik olyan, hogy valami bekerül, holott nem igen lenne ott a helye. Van, aminek ott lenne a helye, de nem igazán lehet elfogadott mentális zavarként bevezetni, mert pl. onnantól kezdve egyes nem kívánatos cselekedetetek vissaszórításat akadályozhatná azzal, hogy úgy mond legitimaizálná.

Egyébként például a C-PTSD egy relatív új felfedezés, a DSM külön nem is foglalkozik vele, mert a PTSD kritériumait is kielégíti. Idővel biztos bent lesz, de egyelőre nem tisztázottak a pontos diagnosztikai feltételei, hiába 30 éve volt először szó róla. Vagy ott van a post párkapcsolati trauma, ami szintén nincs külön, holott szeirntem érdemes lenne. Nem rég került be viszont a játékfüggőség. Idővel a társadalom ki fogja termelni azokat a az új diszfunkciókat, amiket ma még nem ismerünk, vagy csak a kezdeti jeleit látjuk.

Szerintem a felfedezés kifejezés hibás erre a helyzetre, amit te kérdezel, hiszen ezen már én is gondolkoztam sokat és arra jutottam, hogy nézzük csak meg a lelki sérülteket ötven vagy száz vagy még több évvel ezelőtt: mindig is voltak, csak nevet nem adtak nekik, egyszerűen csak béna, nyomorék, szerencsétlen és idióta jelzőkkel illeték akár már csak az autizmus spektrumán élőket is.

A 3. válaszoló nagyon jól leírta azt, hogy jó, hogy lett egy bizottság erre, hogy minek mi a neve, bár ebben sem vagyok teljesen biztos amúgy, hogy tényleg jó-e, ha mindennek nevet adunk, hiszen mitől lesz jobb attól valakinek, hogy ki tudja mondani magáról azt, hogy nekem most poszttraumás párkapcsolattraumám van, vagy mi ez, pláne, ha tényleg ki-bekerülnek fogalmak a híres nagy DSM könyvbe-ből, ezért én pl. már el is engedtem azt, hogy nevet kell adni minden lelki fájdalomnak, hogy mindent fel kell cimkézni, de persze én nem vagyok sem pszichiáter, sem pszichológus, csak érdeklődő gondolkodó. Innentől kezdve meg, ha ki-bekerülnek fogalmak, akkor teljesen természetes, hogy ez egy végtelen folyamat és a végén mindennek lesz neve.

Talán az a célja annak, hogy ha nevet adunk valaminek, hogy egyesek boldogabbnak érezhetik magukat attól, hogy á, nekem ez van, de jó, akkor most már tudom, hogy mi a bajom, akkor biztos nem is vagyok egyedül ezzel és biztos vannak mások is olyanok, mint én, tán még támogatói csoportom is van, nem is beszélve a kezelési vagy gyógyulási módjáról az adott fogalmaknak, ha vannak...

Szóval végül is jó, h van egy ilyen "nagy" könyv, bár újabb kérdés, hogy azzal, hogy ki is kerülnek belőle dolgok, az vajon miért van és hogyan segít bárkit is. Tudja ezt valaki?