Még mindig a kamasz éveim miatt szenvedek?

Minden élethelyzetbe megvannak a szépségek, csak a rosszra jobban emlékszünk.

Meg milyen tekintetbe nekem 15-18 ig kb az történt, hogy általános iskolához képest ku rva jó tanuló lettem kb tanulás nélkül, megismertem az alkoholt, majd a cigit (jó lehet vitatkozni hogy menyire jó ez, de a hatása minden esetre jó volt). Majd elkezdtem futni, lett mondhatni tényleg jó haverom, aki nem azt nézte, hogy milyen hasznot húzhat rajtam, aztán 18 évesen más sportba is belefogtam, aztán felvirágzott a nemi életem is. Most pedig 23 évesen itt vagyok egy újabb szerelmi kudarccal (bár nem ismerkedek bárkivel, csak akivel van sok hülye közös dolgunk, de ez egyéni probléma), az utóbbi 2 évben csak kudarc ért ilyen téren, ismerősök elfoglaltak és egyre kevesebb van, jelenleg munkám sincs, utóbbi 3 évbe meghalt mondhatni az a 2-3 rokonom akivel igazán ki tudtam jönni, szóval szerintem nekem is lenne mire panaszkodnom jelenleg, de kurvára nem, nem fuckot kell mutatni a világnak, kapja be az összes fa sz xD