Miért utálom ennyire ha sajnálkoznak, sopánkodnak rajtam? Még jobban zavar, mint a konkrét bántás és kb ugyanolyan traumát okoz.
Például gyerekként az iskolában piszkáltak. Egy egész éven keresztül. Sajnos nem jó taktikát választottam és nem szóltam vissza hanem inkább úgy csináltam mintha nem érdekelne.
Következő évben a tanár beszélt velem és azt mondta hogy tavaly nagyon rossz és nehéz évem volt, és hogy mennyire sajnálja. Ez a mondat azóta is pörög a fejemben pedig már 12 éves sztori.
Vagy pl mikor egy új helyen dolgoztam, ami tele volt frusztrált, irigy beosztottakkal akik beszologattak nekem meg par munkatársaknak. En ezt is ignoraltam mert szorongó vagyok és nem bírok veszekedni.
Mikor eljöttünk onnan és beszeltem a volt kollégámmal, mondta hogy mennyi sok szaron kellett keresztül mennünk és milyen nehéz volt.
Ez is ptsd-t okoz nálam most
Miért lehet ez? Hogy gyűlölöm ha sajnalkoznak rajtam?
Mindig azt akarom mutatni hogy én érzéketlen vagyok és nem érdekel semmi, sajnos miatt sokszor már olyan miatt sem szóltam, amiből balhét kellett volna csinálni.
Mert megalázó. Felnőtt ember nem igényli a szánalmat.
Aztán meg a sopánkodás szemben, a hátad mögött meg kárörvendő. Megérted, hogy ha valaki nem őszinte.
“a tanár beszélt velem és azt mondta hogy tavaly nagyon rossz és nehéz évem volt, és hogy mennyire sajnálja”
Ez rendben van. Lelkiismeretes és együttérző tanárod volt, aki ezzel is kifejezte, hogy tudja, hogy többre vagy képes, és biztatott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!