Éreztétek már ezt?
Nem tudom hogy fogalmazzam meg, ha valakinek eszébe jut jobb megfogalmazás erre az érzésre, kérlek írja le.
!Már itt az elején le szeretném szögezni hogy tisztában vagyok vele hogy mindenkinek megvan a saját problémája és igen, én is egy vagyok az ilyen emberek közül, nem várom el senkitől hogy tényleg érdekeljem, csak egy érzésről szeretnék írni, ami nagyon fájdalmas.
Lényegében annyi hogy olyan mint amikor nagy bajban vagy és körülötted mindenki végzi a dolgát, éli az életét, nem törődve veled és a problémáddal, csak arra vársz hogy valaki tényleg oda figyeljen rád, észrevegye és érdekeljed. Ilyenkor jön néhány kedves személy akik úgy tesznek mintha érdekelné, de legbelül tudod hogy igazából senkit nem érdekelsz és nagyon egyedül érzed magad. Azok pedig akik úgy tettek mintha érdekelné, közben képesek együtt nevetni és elfelejteni hogy te épp haldokolsz.
Ez…én….vagyok… konkrétan. Pont.
Volt egy ember, akiről azt hittem, hogy kiment a magányomból, erre azon kaptam magam hónapokkal később, hogy csak én kerestem fel és ő szép szavakkal játszadozott, hogy fussak utána.
Csak jobban beletaposott a már meglévő nyomorult életembe.
Kitöröltem őt discordon, igaz nagyon nehezen, mert nincs más ember a közelemben és szerettem volna elhinni, hogy fontos vagyok neki.
20/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!