Akik gyógyszert szednek: ha beszeditek, akkor olyan, mintha minden normális lenne?

Igen heti 1x. Jó, hogy van valaki, aki meghallgat, kívülálló, ártani semmiképp nem árt, hogy járok, de lassan kezdem úgy érezni, nekem nem segít semmi, még akkor sem, ha nem vagyok súlyos eset, és hogy ez már mindig az életem része lesz.

Azok a tényezők, amelyek valószínűleg elvezettek ahhoz, hogy most szorongok, most ilyen állapotban vagyok, azokon nem tudok változtatni sem én, sem a pszichológus, se senki.

Az segítene, ha nyugodt életet élhetnénk egy nyugodt világban.

Röviden leírom, mi az a szerintem 3 dolog, ami kialakíthatta a szorongásom:

- covid helyzet eléggé leterhelt lelkileg (bezártság, elszigeteltség, elszokás a “normális” élettől, hisztériakeltés) - ekkor kezdődött a szorongásom is, 2020 végén/2021 elején

- Erről nem akarok részleteket írni, de több mint 3 éve anyukámmal elköltöztünk, ami eléggé hatással volt az életemre. Én azt a költözést nagyon nem akartam. Amikor ott voltam, nem voltam depressziós, nem voltam szomorú, szerintem akkor nem fogtam fel, hogy ennek milyen hatásai lehetnek és ez most jön ki. Igazából ez a problémáim gyökere, mert ha akkor marad minden a régiben, egy csomó dolog másképp lett volna. (most már nem ott lakom, már elköltöztem, újra ott lakom, ahol laktunk)

- Sokat aggodalmaskodom, stresszelek a jövőm miatt, hogy mi vár rám/ránk ebben a világban, mi jön még, mire lesz lehetőségem. Kb napi szinten. Tehernek is érzem emiatt az életet, hogy egyszerűen nem lehet normálisan, nyugodtan élni, mindig van valami, mintha direkt az lenne a lényeg, hogy az ember ne legyen boldog. Teljesen elvesztettem a hitemet az emberiségben és a világban. Szinte minden nap van valami vagy történik valami, ami miatt felháborodok, elszomorodok.