Ezesetben mit lehet tenni? Nagyon bonyolult dologról lenne szó.

He? A kérdésedben leírtad a probléma megoldását. Tedd el a büszkeséged vagy mit vársz? Hogy könyörögjenek? 17 évesen be is zárathatnak mert elmerokkant vagy.

Meg mi ez a "szóval meghalok mert kicsinálnak a mentális betegségek, remek"???? REMEK? A te döntésed baromarcú, senki másé. Úgy írsz mintha csalódott lennél, hogy meg fogsz halni, holott 1 szavadba kerülne megoldani a problémát. Ne legyél már hisztis hercegnő és menj el kezeltetni a beteg elméd, vagy fogadd el, hogy a döntésed halálhoz fog vezetni. Ennyire egyszerű.

"egyébként nem teljesen voltam őszinte, mert még csak 17 éves vagyok, a szüleimmel élek és tudják hogy baj van, csak nem fogadom el a segítséget. Nézzétek el hogy hazudtam mert meg volt rá az okom, hisz minden okkal történik"

1-es vagyok, ennek így mi értelme volt? én abból indultam ki, hogy a kérdésben leírt személy tök egyedül él és egyszer csak úgy dönt, végez magával.

Kedves kérdező,

Hidd el nekem, hogy az életben mindenkinek megvan a saját “ keresztje”

Olyan hogy boldog ember nincs.

A boldogsag szerintem egy állapot.

A kérdés valójában az hogy ki mihez köti a boldogságot.

Mindenkinek vannak lelki bajai hidd el.

Lehet ezt akármi el nevezni, depresszió, pánik betegség stb. de ennek a megnevezésnek nincs értelme.

Mi az amit tudsz jelenleg? Rosszul érzed magad, öngyilkos akarsz lenni.

Ted fel a kérdést először is hogy miért? Mi a gond? Aztán ha tudod hogy mi a gond akkor kérdezd meg magadtól. Egészséges vagyok? Vannak barátaim? Szeretnek ? Van feledés a fejem felett ? Van mit ennem? Tudod sok ember azért szenved minden lelki bajtol mert a boldogságát valamilyen teljesen más illúzióban keresi. Ehhez a social media nagyon tesz hozza.

Aztán ha ezen kívül nyomos okod van arra hogy szomorú és bánatos legyel, akkor tegyél ellene.

Tudom mondhatod.. könnyű ezt mondani… az életben beszélni könnyű, amikor te leirtad ezeket a sorokat könnyebben tetted meg, mintsem elindulni a lelki fejlődés útján. Persze megértem hogy tanácstalan vagy ne is bantasnak vedd. Egyszerűen csak azt kell érteni hogy a problémák az életben ( amennyiben valódi probléma van) meg kell oldani. Ezek formálnak meg. Ezt úgy képzeld el mint egy út vesztot.. vagy mint egy kavicsot a folyomamban.. az áradat mindig csiszol rajta .. de nem mindegy hogy a javára teszi vagy elsodorja az áradat. Kicsit hülye példa tudom.

Ismerd meg magad, döntsd el hogy jelenleg mik azok a dolgok az életedben amik téged szolgálnak. És vedd kezedbe a sorsod.

Fel a fejjel, mindenki át megy ezen, aki azt mondja hogy nem az vagy hazudik, vagy eztán fog eljönni nála ez a pont. Mert ameddig nem voltál lent, és nem élted meg az érzelmi katarzist addig sosem tudsz igazán felemelkedni.

Én 3 évig voltam depresszios és senki nem tudott rola tudod van ennek a mosoly valtozata az voltam én egyedul a munkahelyemen vettek eszre eloszor hogy van valami velem de nem foglalkoztak velem volt baratnom húzott ki engem mindenből de aztan miutan ö benne is csak csalodnom kelett teljesen osszetortem szo szerint rettegtem hogy ujra vissza fogok esni hogy ujra kezdodik minden de rengeteget gondolkodtam és ugy voltam vele boldog tudtam lenni akkor magamba is az tudok lenni és ez igy is lett az elso nagy lepes amit tettem efelé hogy beszeltem a nőveremnek errol felreszegen sose nem beszeltem errol senkinek igaz felreszeg voltam mert a szulinapjan cigizes kozbe mondtam el neki mindent es aztan elkezdtem sirni es aztan o is es olyan szeretetted kaptam tole akkor h meg senki nem adott nekem akkorat mindenkitol teljesen elvoltam tavolodva/zarkozva nem akartam errol senkinek beszelni segitseget kerni ugyan igy ereztem mint te most

Az elso lépés amit tehetsz h beszélsz a szeretteidnek errol még ha csak az egyiknek is tesverednek vagy valamelyik szulodnek..

Én is ongyilkos akartam lenni szér vagdostam magam 5 évvel ezelott mar akkor nem éreztem magam jol de nem voltam akkor meg depresszios az más miatt volt es nagyon megbantam azota is latszik és takargatnom kell

Nekem az segitett tullepni ezen a gondolaton hogy a jovomre gondoltam arra h mit gondolnanak a szeretteim a csaladom tudom h azt gondolja ilyenkor az ember hogy nem foglalgoznanak veled senkit nem hatna meg stb…

Gondolj arra hogy te mit éreznél hogyha anya/apaként túl éled a gyereked vagy unokádat annal rosszabb érzes szerintem nem lehet a világon.. remelem rendbe jossz🙌

20/f