Borderline. Honnan tudhatom, hogy létezik-e még a valódi személyiségem, illetve, visszatalálhatok-e hozzá valaha?

Rengeteget vagyok egyedül, kvázi szinte mintha börtönben lennék és évek óta. Úgy érzem, egyre "semmilyenebb" vagyok. Kamaszkoromban még pörgő, vidám személyiség voltam, ígéretes jövővel. Úgy érzem, hogy mindenki mással ellentétben nekem nincs "bejáratott" személyiségem, nem tudom, hogy hogy viselkedjek, ha elmegyek valahova. Illetve, van egy ideálképem arról, hogy milyen vagyok belül, de az elmúlt években ettől nagyon távol kerültem és az, hogy állandóan a lelki problémáimmal foglalkoztam, úgy érzem, átformált.

Egy BPD-s embernek van egyáltalán belső magja? Vagy bármiből átalakulhat bármivé? Én tudom, hogy nem ilyen vagyok valójában. A céljaim és a képességeim nem reprezentálják azt, aki most vagyok. Ha pl. tehetséges festő vagyok, de senkinek nem mutatom meg, az nem változtat azon, hogy tehetséges festő vagyok. Pont így érzem magam. Kifejezetten jó érzékem van mindenhez, és ha valahogy el tudok feledkezni magamról, akkor képes vagyok irányítani és alkotni. Viszont ez ritkán történik meg, mert nem tudok mit kezdeni azzal, hogy soha nem adtam teret a valódi önmagamnak, és ezért most már így, felnőttként azt sem tudom, ki vagyok, és a kapcsolataim felszínesek az életem pedig esetleges. Ebből van kiút? Én úgy látom, hogy mást az véd meg ettől, hogy stabilizálódnak a szerepei. Tehát megszületik, tapasztalja, hogy miben jó, és az örömet okoz neki és erről kap visszajelzést tekintélyszemélyektől, és ebben bátrabb lesz, fejlődik és a részévé válik. Na most, nekem a puttonyomban rengeteg ilyen hasznosítható dolog van, csak épp a bátorítás és a visszajelzés és törődés nem volt meg, és ezért azzal foglalkoztam inkább, hogy másokat utánoztam, és a vágyaimat eltemettem, most pedig már csak a szégyenem van, hogy itt vagyok ennyi idősen és nem váltam semmivé, mivel nem azonosultam igazán semmivel, mert éreztem, hogy az igazi önmagam el van temetve, de előhívni meg nem tudtam.

Szóval ezt még meg lehet javítani? Remélem, érthető, hogy miről beszélek. Kicsit nehéz ezt kívülállónak elmagyarázni.