Hogyan vegyem rá magam, hogy szakemberhez forduljak?

Én is voltam így régen, mint te, én akkor mentem el pszichiáterhez, amikor úgy éreztem, vagy ez, vagy az öngyilkosság. Végül abszolút nem volt kellemetlen élmény, csak először odamenni volt nehéz. (Persze ki lehet fogni rossz szakembereket is azért.)

Lényeg, hogy döntsd el, akarsz-e jobb életet magadnak, vagy beéred azzal, ami van. Ha jobbat akarsz, akkor muszáj lesz szokatlan és kínos dolgokat bevállalni érte. Amiatt mindenesetre ne aggódj, hogy a szakember rosszat gondolna rólad, neki ez a munkája, naponta lát 10 ilyen nehéz helyzetbe került embert, mint te, sőt nálad sokkal súlyosabb eseteket is, és ugyanúgy nem nézi le őket, mint ahogy a sebész sem nézi le a törött lábú embereket.

Dolgozol amúgy?

Megértelek, én soha sem kértem segítséget mielőtt pszichológushoz fordultam. Igazából csak egy kérdést tettem fel magamnak: Így akarom leélni a hátralévő életemet, vagy szeretném végre jól érezni magam és pozitív irányba fejlődni? Nálam (és szerintem nálad is) egyértelmű volt, hogy változtatni szeretnék és ehhez szakember segítsége kell. Nincs ebben semmi szégyen, a klinikai szakpszichológusoknak, pszichoterapeutáknak és pszichiátereknek ez a munkája. Minden nap csak olyan emberekkel foglalkoznak, akiknek segítségre van szükségük. (Nekem könnyebb volt, hogy e-mailben kértem időpontot, így nem kellett a hívás miatt görcsölni.)

Ha az állami ellátást akarod igénybe venni, akkor a területileg illetékes pszichiátriai gondozóba kell időpontot kérned. Semmi szükség nincs a háziorvosra, mivel ide nem kell beutaló. Ha magán úton akarod elintézni (én ezt javaslom, ha van rá pénzed), akkor egy klinikai szakpszichológushoz vagy pszichoterapeutához kell fordulnod.