Tényleg vérnek kell folyjon ahhoz , hogy változás legyen? Édesanyám mentális beteg!

Nos.

Anyukám még mindig a kórházban , de a héten már vagy a jövő hét elején ki fogjak engedni.

Kap antipszichotikumot és nyugtatót is.

Az az egy bibi van, hogy meg nem kezdtek el rendesen hatni a gyógyszerek és rohadtul nincsen betegség belátása. Hiába mondjak neki az orvosok is és a pszichológus is , hogy paranoidnak mindenképp paranoid (mert hiába figyel arra mit csinál vagy mit mondd azért el el szólja magát egyszer kétszer amiből ezt már le tudták szűrni).

Az orvosa is megmondta , hogy szerinte nem fogja szedni a gyógyszert ha haza engedik. Én szerintem sem, ha még mindig ellenkezik… egyszerűen nem tudom mit tegyek majd , ha nem lesz változás. Egyedül van már otthon, se munkája penze is alig már. Szerintem újra neki fog állni inni. Bár ne legyen igazam 🙏 de attól nem felek, hogy gyógyszerre fog inni, mert biztosan nem

Fogja majd szedni.

Kedves 5-ös ! Te hogy állsz apukaddal ?

Írhatsz privatban is.

Megpróbálom vele megbeszélni, de az a probléma , hogy nagyon jól viselkedik , nagyon figyel mit csináljon mit mondjon… ezért nem igen tarthatják bent még hetekig…

Egyszerűen hihetetlen számomra , hogy ilyen betegségben szenvedő embereknek ehhez mennyi eszük van.

Igazából Én nem ismerlek, ezért nyilván elhiszem azt amit mondasz, mert nincs okom mást feltételezni rólad. Azért ez így kemény. Egyébként ilyenkor adok hálát, hogy nálunk csak annyi volt a baj. Ezeket azért nehéz lehet / lehetett feldolgozni. Nem lehet ezzel könnyű együtt élni , ha az embernek van betegség tudata. De az annál jobb. Mert akkor van segítség! Úgyhogy légyszi , ha ne adj Isten kiderül, hogy az lennél (ami egyébként abszolút nem törvényszerű!) , akkor ne kösd fel magad , hanem menj el egy jó dokihoz és igenis kezeljenek. Mert ha jól el találják a gyógyszereket és a kezelést akkor tünetmentesen tudsz élni! Koszi!

Anyukám miután kijött a pszichiátriáról még 1 hétig úgy viselkedett kb , mint amikor be ment. Azt nem tudom ivott e, mert velem nem tartotta akkor a kapcsolatot , csak a hugommal 1x 2x. Aztán eljött a szenteste, mikor várt mindenkit szeretettel. És onnantól megváltozott minden. A párjával kibékültek , keresett munkát , szedte a gyógyszereket amiket felírtak neki a kórházban. Nem iszik ( es nagyon remelem nem is fog soha többet!) Nem diagnosztizálták skizofréniával egyébként , csak paranoiaval. Nem jár egyébként kezelésekre , nem hiszem , hogy ment volna még gyógyszert felírni, mert velem ilyenekről nem beszél, én nem hanytorgattam semmit sem, mert kismama vagyok es épp elég volt ami történt , muszáj vagyok túllépni rajta , mert nem szeretném , ha a babának baja lenne. Szóval igazából úgy csinálnunk , mintha mi sem történt volna. Illetve , azért szóba jött 1x 2x , de nem melyen csak érintve a témát. De most látszólag is jól van, nincs kényszer cselekvés , nincsenek paranoias megjegyzések.

Szóval csak reménykedem abban, hogy ez soha többet nem fog előfordulni , es csak a pia okozta, meg a kimerülés, mert nem volt normális amilyen életvitelt képviselt. Mindennap!!!!dolgozott már hónapok óta , ugye ott volt a kötelező kis borozgatás utána az alvas, aztán öcsém rendezése , főzés takarítás. Az alvas maximum 3-4 óra , vagy annyi sem. Mert nem tudott. Ejjel melozott , mert takarított étteremben. Barátnő rokon senki! Csak mi a lányai es a fia, meg az élettársa , aki szinten csak ejjel melozik,de én meg húgom már rég kirepültünk.

Jelenleg így állunk es majd meglátjuk. 🙏