Éreztétek már hogy minden lóg a semmibe; hogy semminek semmi értelme?

Elmagyarázom: Ha nincs isten akkor csak ez a pár év van aminek kb a fele élvezhető pl szex, utána a maradékban lassan rothad a tested. Nincs sok értelem benne. Ha van, akkor isten állítólag mindenkit szeret akkor mi értelme a vallásnak, filozófiának? Munkának sincs sok értelme. Nem si értem...

Bárhonnan közelítem ezt az egészet nincs sok értelme. Telnek a napok, hónapok és évek és ez az érzés fokozódik. Emberek nagy része már nyűg a számomra. Ideig óráig elviselem őket, de hosszútávon csak kevés embert. Nincs jövőképem se itt, bár máshol sem lenne szerintem ezzel a tudattal. Nem értem miért vagyunk itt, miért buta az emberek nagy része. Sokszor van elegem az életből. Legszívesebben valami menő sci-fi világban élnék vagy gyűrűk ura vagy tudom is én. De a valóságot már nem bírom elviselni. Főleg ezt az igénytelen magyar városképet, falvakat stb.