Lehet így boldog életem? (25/n)

Elég hosszú lesz.. kezdjük az elejétől.

Oviban is látszott már az hogy furcsa vagyok, nem barátkoztam a többi gyerekkel, furcsán viselkedtem stb. Akkor ennek még nem tudtuk az okát. Amikor 5 és fél éves voltam akkor arra keltem egy reggel hogy apám felhívta anyámat hogy meghalt a nagypapám (apukám apja). Onnantól kezdve minden megváltozott… apám inni kezdett és nagyon sok traumát okozott ezzel nekem. Sosem vert meg vagy ilyesmi de ahogy viselkedett meg az a hangulat nagyon rossz hatással volt rám. Mai napig iszogat egyébként de sajnos az egész gyerekkoromat végig itta és sokkal durvábban mint ahogy most iszik. A nyelőcsöve is tönkrement emiatt. 12 voltam amikor teljesen kikülönböztem az iskolából. Általános 5.-ből konkrétan kivágtak. Speciális iskolába kerültem és gyógyszereket szedtem, volt egy nagyon szemét orvosnő.. nagyon rosszul voltam a gyógyszerektől. Nem tudtam enni ugyanakkor híztam, egyfolytában aludni akartam pánikrohamaim lettek hogy elvesztem a szüleimet, főleg apámat, extra erős öngyilkos késztetést is éreztem (emlékszem egyszer a konyhában elkezdtem kitördelni a gyógyszereket a levélből de anyám észrevette aztán jól lecseszett) aztán volt egy rendes orvosnő aki megállapította hogy Aspergeres vagyok, és leraktam a gyógyszereket :) azóta nem is szedek semmit.

Vadaskert suliba kerültem ahol a tanárok félreértések vagy unszimpátia miatt néha fizikailag is bántottak meg lelkileg is. Mai eszemmel otthon szóltam volna.. de ez már késő. Aztán Gimibe kerültem ami jó volt de ott is végig olyan érzésem volt hogy mindenki hülyének néz, senki nem ért meg. Sokszor be is igazolódtak ezek, egy idiótának néztek és nem voltam népszerű meg tök furcsa voltam. Beleszerettem valakibe aki nem viszonozta az érzéseimet és amikor végleg rájöttem hogy mi van (letiltott) akkor felvágtam az ereimet, nagyon durva volt, hosszában. A mai napig ott a nyoma.

Szeretetre vágytam és sok mindenkivel beszélgettem chaten, olyan emberekkel is akikkel nem kellett volna.

2014-ben 18 éves voltam mikor 3 pasi akik egyszer abba a suliba jártak megzsaroltak és megerőszakoltak mindhárman egy lakáson.. senkinek nem szóltam hetekig rettegtem hogy terhes lettem de aztán késve megjött és nem lettem terhes!

Vége lett a giminek, utsó évben találtam valakit de sose éreztem iránta igazi szerelmet és előhozta az egyik fóbiámat ami apám miatt alakult ki. Vele 5 évig voltam együtt.

Szaksuliba jártam (irodai asszisztens:) de annyira féltem már az emberektől hogy senkivel nem is barátkoztam, nem beszélgettem. Én voltam a tipikus furcsa lány, és nem egy alkalommal előjöttek a furcsaságaim, inkább már ki se akartam nyitni a számat és feszengtem mindig.

2016-ban megittam egy liter vodkát és majdnem belehaltam.

Volt egy munkahely ahol egy hónapig voltam irodában aztán elküldtek, dolgoztam még raktárban nagyon putris hely volt és alacsony fizetés de legalább munka, meg pár hónapot a nespressoban :) aztán 2017 decemberben valaki ajánlott nekem onnan egy érdekes munkát, konkrétan webcam. Elmentem az interjúra, kipróbáltam magamat benne, és nagyon jól ment már az első napon is. Azóta is ezt csinálom. Autókat vettem mar belőle, meg egy telekvásárlásba is besegítettem a szüleimnek , illetve nagyon sok mindent én állok és sokat keresek. Ítélkezés egyébként nem fog érdekelni. 2019 tavaszától új párom lett aki elég vehemens természetű de legalább izgalmas vele… sokszor szakítottunk már de újra összejöttünk elég megterhelő egy kapcsolat de sokat is ad lelkileg..

2019 őszétől apám skizofréniás tüneteket kezdett produkálni akkor jól lecsesztük őt és azóta visszafogja magát.. volt egy két borzalmas éjszaka. Meg kiderültek róla rossz dolgok és valamiért segítek neki ezekben , csak tudnám miért.. :((( de már tűrhető minden csak 2019 őszétől 2020 márciusig nagyon szar időszak volt miatta.

Összefoglalva nagyon furcsa életem van, sokkal rosszabbul élem meg a dolgokat odabent mint más.. sokat gondolkozom az öngyilkosságon is de senki nem látja rajtam mert semmi nem látszik rajtam.

Lehet így valaha boldog és normális életem vagy arról már mondjak le?

25/n