Normális dolog ilyen dolgokon gondolkodni? Mi bajom van?
Néha elképzelem, ahogy valakit megtámadnak/ valaki balesetet szenved/ rosszul lesz és én próbálok rajta segíteni. Ez a valaki bárki lehet, sokszor rokon, barát vagy ismerős. Elképzelem mindkét fő "forgatókönyvet": azt, hogy tudok segíteni és azt is, hogy hiába próbálkozok, meghal. Amikor ilyenek eszembe jutnak, teljesen kizárom a külvilágot, nagyon belehelyezkedek a történetbe.
(Néha én vagyok a képzeletemben az, akit megtámadnak/ megerőszakolnak (vagyis megpróbálnak). Elképzelem, ahogy küzdök ellene... stb.)
Pl. az utolsó ilyen gondolatom az volt, hogy azt képzeltem, hogy egy barátnőmet leszúrták, én pedig ott voltam mellette, engem is megpróbáltak, de nem tudtak. Aztán megpróbáltam megmenteni, az első variációban sikerült is, de aztán elképzeltem azt is, hogy nem, azt is, hogy én beszélek a szüleivel, hogy a lányuk meghalt.
Nem akarok senkinek rosszat. ☹️ Másnak sem és magamnak sem. De ezek csak úgy jönnek.
Miért történik ez? Mi bajom van?
válasza:
válasza:Nekem olyan szokott lenni,(nem túl gyakori) hogy autopályán azon gondolkodom, hogy mi lenne ha nekimennék a szalagkorlátnak, vagy lemennék a mezőre. Fejben elképzelem mint egy filmet. Hogy történik, kiszednek a kocsiból, elgondolkodom, hogy mit tudnék mondani utána, stb.
Vagy néha van olyan érzésem, hogy ha mással/ másokkal utazom, hogy valami baj fog történni, és elképzelek a szituációt. Általában segítek, kimentek embereket, logikus kimért, higgadt állapotban.
Egyébként voltam már balesetnél, és egészen felpörget a dolog. Izgalmas adrenalin fröccs, és embertpróbáló szituáció.( szerencsére senki nemnhalt meg.)
Lényeg, hogy szerintem ezek talán vágyott szituációk lehetnek amiben valamilyen szerepet szán magának az ember amiben eltudná képzelni magát. Pl nekem, hogy elismerjék, hogy milyen jól megoldottam egy vészhelyzetet.
#4:
Köszönöm a válaszodat! :)
Érdekes, amit írsz egyébként, ebbe így nem gondoltam még bele.
Az autópályás ismerős amúgy... annyi változtatással, hogy azt képzelem, hogy a velem utazóknak lesz valami baja, amikor balesetet szenvedünk. És nekem nem, de nekem kellene mindenkin segíteni, de nyilván lehetetlen egyedül mindenkit megmenteni... 😢.
Nem tudom amúgy. Egyrészről értem, hogy lehet emögött olyan, hogy én akarok lenni a "hős megmentő" vagy nem tudom...
De másrészt nem értem, hogy miért főként olyanok a baleset (/ilyesmi) elszendvedői, akiket szeretek. Miért nem ismeretlenek? (volt már olyan is, de így belegondolva az nagyon-nagyon ritka, meg valahogy "átváltom" és inkább odaképzelek egy olyat, akit ismerek)
Annyira nem értem, hogy miért van ellenem az agyam 😅😢
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!