Depressziós lehetek?
Régóta érzek így, van amikor elmúlik teljesen de sokszor fenn marad.
Mostanában 1 éve hogy nincs kedvem semmihez, kimozdulni sem bírok, alig eszek sőt semmi finomsághoz sincs kedve, így az utóbbi hetekben lefogytam a szokásos 50 kg-ról 45 körülire. Szinte napokig csak aludnék úgy, hogy nem mozdulnék ki az ágyból. Sokszor nézek oktalanul gyilkossági ügyeket, temető képeket pedig pedig ezektől rosszul vagyok általában. Tini koromban gondolkoztam öngyilkosságon, meg is próbáltam de sosem jött össze azóta persze már nem lennék öngyilkos, de sokszor kavarog a fejemben olyan hogy bár elvinne valami betegség, vagy bármi baleset végett. Nincs egy barátom se aki volt eddig, az meglepő módon mérges rám és szóba se áll velem azóta pedig kis dolog volt és akiket barátomnak hittem azok tesznek rám, hiába írok messengeren nekik sokszor napokig mintha nem is írnék nekik meg se nézik pedig fenn vannak. Munka terén sincs sikerem, covid miatt is nehezen találtam állást ezért is áll fenn egy ideje ez az állapot és az emberek miatti félelem ez idő alatt feszesebb lett így emiatt is nehezen indulok munkába ha van és lépek ki a kényelemből. De én nem szeretnék meghalni, kiszeretnék jönni ebből de néha okvetlenül is előjön ez a időszakom. Ilyenkor senkire nem vagyok kíváncsi és emberek között eleve szorongok és introvertált vagyok.
Sokszor este vagyok fenn és számítógépezek reggel szoktam elaludni és általában este 6ig alszok utána persze mint egy mosott ruha úgy vagyok néha és persze hogy semmihez sincs erőm. Régen voltak hobbijaim mint vers vagy novella írás és versolvasás, szerettem természetbe járni de ami most van nagyon lehangolt. Napok óta vannak rémálmaim, menekülés, üldözés stb..Tudom a legjobb megoldás itt természetesen a pszichológus, de valahogy ahhoz jelenleg nincs erőm se bátorságom. Nincs partnerem mielőtt kérdeznétek sosem volt és valahogy nem is vágyok rá. Ki lehet ebből jönni és újra élvezni az életet még ha nincs is célom? 24l vagyok..
Ismerös a egésznap gépezek reggel alszok el stb story.... Nekem talán a drog is rá rakott de évekodta depresszios vagyok már honapokodta semmit se csinálok de akiket én is barátomnak hittem nem is ír vagy keresne és a legszörnyübb hogy a család nagy része rokonok/unoka tesok stb akik töllem messzebb vannak írok és annyira nem méltatnak hogy vissza irjanak még ha nem is keres én írok de vissze se írnak.... Értem amit érzel és tudom milyen rossz mikor a szeretetett szeretnéd hogy elismerjenek hogy elfogadják azt hogy te igenis létezel elismerést boldogságot szeretnél de nem kapod meg és azon pörögsz hogy miért van ez igy miért nem szeretnek , rossz érzés de le írni se lehet valojában milyen....
18/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!