Ez bipoláris zavar lenne?

Durván egy éve vannak elég durva hangulatváltozásaim, viszont vannak tünetek, amik a bipolárisokat jellemzik, viszont nálam nincs meg. Vázolom kicsit részletesebben:

Alapjába véve és a környezetem számára szinte mindig vidám srác vagyok. Viszont egy éve eleinte néhány perce, aztán egyre elhúzódó időtartamokra, maximum 2 napra, nagyon magamba zuttyanok, viszont ebből a környezetem semmit nem lát, nem vesz észre. Többnyire este, mikor magam vagyok, de van, hogy vezetés közben a sírás kerülget, nagyon mély szomorúságot érzek. Rá 5 percre semmi bajom, vagy ha valami eltereli a figyelmem akkor ismét jókedvű vagyok, de nem az a kicsattanó, túlpörgetett jókedvű. Próbálom lefoglalni magam, ami többnyire sikerül is, nem vagyok az az unatkozós fajta, de amint néhány percig nem koncentrálok semmire jön ez a zuhanás. De nem párosul étvágytalansággal, totális kedvtelenséggel. Igazából csak egy rettentő szomorú, könnyfakasztó periódussal, ami mostanába egyre gyakrabban és egyre több időre tör rám.

Felvetődött bennem a kérdés, hogy bemagyarázom csak magamnak? Csak akkor jönnek ezek a mélypontok, mikor eszembe jut? Lehet valami tudat alatti hülyeség és fenemód nagy jódolgomba kreáltam magamnak egy problémát?

Társasági életem nem igazán van és ami lehet érdekesebb, hogy nem is vágyom rá. Szeretek magamban lenni, vagy ha nem, akkor a családdal, de másra nem igazán vagyok kíváncsi. Kicsit antiszociális és introvertált személyiségként jellemezném magam.

Ezekkel a dolgokkal ne foglalkozzak, majd elmúlik? Agyturkászhoz nem akarok menni. Válaszokat előre is köszönöm!

25/f