Folyton itthon lenni és semmi társasági életet nem élni, okozhat mentális retardációt?

Okozhat, persze.

Konkrétan engem is naponta kerülget már a sírás, annyira elbutultam attól, hogy semmit nem tudok mostanában csinálni, csak itthon verni a phaszom.

Egyetemista vagy, de egyszerűen nem tudok tanulni, ez a félévem totál káosz.

Ez nem lustaság, előző félévben végig marha sokat és jól tanultam, ösztöndíjat is kapok stb de egyszerűen most megzuhantam és nem látok kiutat.

Szerintem igen. Már tiniként észrevettem magamon, hogy ha napokig-hetekig nem megyek emberek közé (mondjuk nyári szünet alatt vagy őszi-téli szünet alatti begubózás folytán), akkor nehezebb megszólalni, normálisan működni emberek között, nem jól reagálok, lelassulok. Nem egészséges ez az állapot, ráadásul depresszív is.

(Akkor még szó sem volt napi 8-16 óra netezésről, 1-2 órának is örültünk. Szóval csak az izoláltságot látom mögötte.)

Most felnőttként kezd visszajönni egy kicsit ez a dolog a lezárások és az állandó home office miatti elszigeteltség hatására.

Maga a jelenseg hogy otthon vagy nem hinnem hogy okozhat.

Attol fugg hogy eled meg az egyedulletet.

Ha tetszik es nem zavar akkor nem hiszem hogy gondod lenne

Viszont ha emiatt szorongsz, depresszios leszel akkor elegge elkepzelheto.