Éltetek már át bármilyen bántalmazást pszichiátertől/pszichoterapeutától?

1. Lelki "hajléktalanság"-ról beszélt a családját illetően.

2. Kénytelen voltam maradni, mert NÁLA SOKKAL ROSSZABBAKAT "fogtam ki" korábban. (Engem feleslegesen küldözgettek ilyen helyekre évtizedekig(!), mert semmiben nem változott az életem "közöttük".)

A kettes ponthoz tartozik még, hogy EGYHÁZI KÖZÖSSÉGEKBE JÁRVA kezdődött el a komolyabb és gyökeresebb változás az életemben. MÉGHOZZÁ ÖNMAGAM SZÁMÁRA IS MEGLEPŐEN pozitív fordulatok jöttek...

3. Ellenkezés esetén RIDEG LETT ÉS FAGYOS - miközben a szüntelenül elégedetlenkedő és házsártos asszisztensnőjét nem szűnt meg türelmesen békítgetni.

Offolok, elnezest.

Huh, ez borzaszto, mar maga a kerdes is megijesztett, aztan az elso valaszalo valasza... Tiszta sokkban vagyok. Miert? Arrol mar beszelgettunk a pszichologusommal, hogy en kiszolgaltatottnak erzem magam a kettonk kapcsolataban (ez fakad a segito-segitett kapcsolatbol is). Es ha valaki egy ilyen erzekeny szituacioban meg bantja is azt, aki hozzamegy segitsegert, az minosithetetlen.

Szerencsere nekem nem volt ilyenben reszem, sot, egy csomoszor eszembe jut, hogy ennek az embernek hogy van ilyen birkaturelme :)

Röviden nem akarta meghallgatni a saját vélemênyemet, olyan diagnózisokat akart rám erőltetni amikhez semmi közöm nem volt. Konkrétan skizofrénnek, személyiségzavarosnak titulált, és bentlakásos intézetet javasolt. Valójában nyugtató elvonási tüneteim voltak, amiről ekkor még nem tudtam, később utánaolvastam. Hogy maradtam e? Nem sok híja volt, h ráborítsam az asztalt.

Ezek után saját magamat gyógyítottam meg, és azóta pszich kezdetű embert még tévében sem akarok látni.