C-PTSD. Hogyan kezelted?

Én a sajátomat úgy kezeltem, hogy egy ideig semmi másról nem tudtam beszélni, csak arról. De amikor már észrevettem, hogy csak ismételgetem magam, és semmi új nincs a szövegemben, akkor befejeztem, és nem beszéltem róla többet. Laikusként azt gondolom, hogy a kibeszéléssel fel is dolgoztam ( évekig tartott) és " spontán" meggyógyultam. Valahogy túlléptem a történteken, és most olyan mintha nem is velem történt volna meg, hanem valaki mással. Szóval oké, borzalmas volt, de már nem rendít meg. Elmúlt. Az eset is, meg az érzelmek is. Azt mondanám, hogy bepakoltam egy dobozba, a dobozt meg elástam, és már egy fa is kinőtt rajta. Én persze tudom, hogy ott van az a doboz, csak már nem akarom kiásni.

Sok pszichológus azt javasolja hogy az akkori traumát kell feldolgozni annyira hogy ha még egyszer bekövetkezne akkor fel tudja az illető dolgozni, mivel az agyában így szorongást idéz elő nem tudja hogy reagáljon rá. Az életemben próbáltam megváltoztatni azokat amik miatt sebezhető voltam, és elhibáztam, és hogy reagálnám most ha megtörténne. Sokszor ma is depresszióval tud társulni és okozni nehezebb heteket, de terápiával, önterápiával javítható.