Mi lehet az oka annak, hogy ennyire nincs életenergiám? Létezik ilyen betegség?

Folyamatosan olyan a közérzetem, mintha kiment volna belőlem az életerő. Mintha üres lenne az autóban a benzin. Nincs kedvem, motivációm semmihez. Szinte rágondolni is nehézséggel jár, hogy valami megerőltetőt végezzek, még a legkisebb dolgokban is. Például tegnap este nem volt kedvem, késztetésem, motivációm ráhúzni a takaróra az ágyhuzatot, és úgy aludtam, hogy a takaró és közém raktam be egyszerűen. Ez ilyen kis semmiségnek tűnik, de jól mutatja, hogy a legapróbb dolgokhoz se érzek erőt magamban. Szinte nem is értem az embereket, amikor azt látom, hogy felkerekednek, és erőfeszítés árán megcsinálnak valamit. Ha pl. egy családtagomat megkérem, hogy segítsen nekem valamiben, amihez ő ért, mindig félek, hogy, úgy érezve magát, mint én, majd azt mondja, hogy "nekem ehhez nincs kedvem meg erőm, ennek nincs semmi értelme, nem csinálom". Szerencsére olyan munkám van, amit otthonról végezhetek, félállás, és elég könnyű, de még ez is szorongással tölt el. Abszolút nem mozgok, féltem az egészségemet. Legszívesebben könnyű olvasmányt olvasok vagy nézek valamit a netflixen.

Tudom, hogy nagyon lustának tűnök, de valójában nem ilyen vagyok, ez csak egy állapot, de nem tudom, miért van ez. Borderline-ról van diagnózisom, de nem tudok róla, hogy ennek az lenne a velejárója. Egyszerűen mintha semmi nem okozna örömet, és mindent nyűgnek élek meg.

Pszichológushoz járok, gyógyszert is szedek, de bármilyen antidepresszánst szedtem eddig, mindig azt éreztem, hogy nem ér igazából semmit. Nem erős szerekre kell gondolni, mint xanax, meg frontin meg társaik, hanem enyhébb hatású hangulatjavítókra, antipszichotikumokra. Viszont nem érzek jelentős változást azon kívül, hogy több súlycsoporttal feljebb kerültem az általuk okozott súlygyarapodás következtében...