Mit tegyek, ha úgy érzem egy hozzám közel álló személy hiánya miatt nem tudok teljesíteni a hétköznapokban?
Van egy személy az életemben, aki egyszer csak jött és az volt az érzésem, hogy meg kell ismernem, mert nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Sokat beszélgettünk és nagyon jól kijöttünk egymással, de úgy alakult, hogy sokáig nem tudunk találkozni és csak online tarthatjuk a kapcsolatot. Nekem ezzel nem lenne bajom, sok emberrel így vagyok és működik, ő viszont nem preferálja ezt a kommunikációt. Mivel nem szeret és idő hiányában nem is sűrűn tud írni/hívni, ezért ritkán lépünk egymással kapcsolatba, rövid időre. Általában ez nem szokott zavarni másoknál, de nagyjából 2 nap csend után elkezd eléggé hiányozni és 4-5 nap után már teljesen irreális dolgokat érzek és teszek, akiket nem tudok másra visszakövetkeztetni, mint erre a szituációra. Először nevettem, hogy olyan mintha egy drog lenne, mert mikor vele vagyok otthon érzem magam és, ha beszélünk a világ legboldogabb embere vagyok. Több, mint egy hónapja nem láttam és ha nem ír, nem tudok dolgozni, nem tudok nevetni és szinte fizikailag fáj, ha rágondolok és azt képzelem, hogy mire megint látom már nem leszünk ilyen jóban a kevés kontakt miatt.
Sajnos túl irreális minden, amit teszek vele kapcsolatban, de nem akarok mániákus zaklató vagy idegroncs lenni az érzéseimből kifolyólag.
Ez beteges? Valakivel volt már ilyen? Lehet ezzel valamit kezdeni?
SZERELEM. Így hívják. Nem szeretnélek elkeseríteni, de ha ennyire "lesöpört" magáról, akkor neki nem azt jelented Te, mint fordítva. Tanácsot adni könnyű, megszívlelni nehéz, de el kellene felejtened. Én másfél éve váltam el, (békésen, barátságban) de most is minden nap hiányzik a volt párom hihetetlenül.
Az, ha több mint egy hónapja nem mutatkozott, semmi jó jelet nem mutat számodra.
Sajnálom, hogy ha még jobban elkeserítettelek.
Ja lehet félreérthetően írtam, de beszélünk, csak nem sokat, mert nem szeret neten keresztül és ezt már elmondta sokszor. Lehet, hogy el kéne engednem, de mindig mikor elhatározom, megjelenik és kiderül, hogy dolga volt a napokban, de most ott van és ráér. Lehet, túl sokat képzelek bele, de ha ez a szerelem akkor én még sosem voltam szerelmes és úgy érzem ha nem beszélhetek vele legalább néha, 1-2 hetente akkor megőrülök.
Sajnálom, ami veled történt, kitartást kívánok és azt, hogy találj valakit, aki hozzád megfelelőbb!
#1 vagyok. Köszi a válaszodat. Ha azért tartjátok a kapcsolatot, csak ritkán találkoztok, felmerül az a kérdés is, nem használ-e ki érzelmileg. Lehet, hogy nagyszerűen összeilletek az ágyban, jó a szex együtt, de neki ennyi, Te pedig többre, -mondjuk ki- sokkal többre vágysz. Ha én szerelmes vagyok, mint ahogy Te, engem semmi nem érdekel, ha nappal nem tudnék Veled találkozni, szakítanék rá(d) időt hajnalban, reggel, este munka után, vagy éjjel. Mondjuk bármikor! Persze ha nős esetleg, vagy nem Te vagy neki egyedül, akkor megvan a magyarázat. Ne táplálj reményeket és őszintén sajnálom hogy ezt kell írnom.
Annyit a helyedben megtennék, (ha nem is könnyű) hogy azt mutatnám neki, rohadtul jól elvagyok nélküle is, nem is olyan fontos számomra mint amilyen valójában, én nem keresném, ha hiányzok, hívjon ő. Így talán kibújna a szög a zsákból és kiderülne mi a Te szereped az ő életében. Ne keresd! Ha ő keres, akkor fontos vagy neki, ha nem, akkor bizony nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!