Kiskorúként hová fordulhatok segítségért?

Hosszú ideje depresszióval, hangulatingadozással, megfelelési kényszerrel és pánikrohamokkal küzdök. Eddig tűrtem ezt az állapotot, mindeki előtt titokban tartottam és mosolyogtam, mintha minden rendben lenne. Ha nagyon nehezemre esett a színészkedés, akkor vagdosással könnyítettem a lelkemen. Mielőtt bárki is divatvagdosásnak és kamudepinek gondolná, elmondanám, hogy komoly gondjaim vannak, és nem, nem szerelmi bánatról van szó. Dióhéjban iskolai bántalmazásról, közeli hozzátartozó elvesztéséről, mérgező szülőkkel való rossz kapcsolatról lenne szó. Ráadásul a suliban is állandóan hajtanom kell, egy nagyon erős gimibe járok és elvárják tőlem hogy mindig minden ötös legyen. Ha kapok egy hármast, az számomra felér a halálos ítélettel. Mostanában minden csak rosszabb lett, már aludni sem tudok a sok negatív gondolattól és néha egyszerűen csak meg akarok szűnni létezni. Önbizalmam sincs, nem voltak sikerélményeim, vagy ha voltak is, az a szüleim szerint csakis az ő érdemük. A napokban viszont arra jutottam, hogy nincs mese, ezzel valamit kezdeni kell, nem hagyhatom tovább, mert hamarosan összeroskadok. Segítséget szeretnék kérni, de csakis a szüleim tudta nélkül. Ha megtudnák minden csak rosszabb lenne és nem akarom én sem hogy csalódjanak a tökéletesnek tűnő gyerekükben...Hová, kihez fordulhatok?