Mi baja van anyukámnak, és hogyan vehetném rá, hogy kezeltesse magát?

Anyukám már egészen kicsi korom óta szeret bűntudatot kelteni az emberekben. Fontos, hogy nem csak velem csinálja, bár tény, hogy én vagyok az, akinek a legkevesebb választása van a költözésig.

Amikor papám másik nővel kezdett ismerkedni (megjegyzem: akkor mamám már több, mint egy éve halott volt), olyanokat mondott neki, hogy neki nincs apja, az ő apja meghalt. Folyamatosan bűntudatot keltett benne, hogy meggyalázza az emléket.

Amikor nekem először lett barátom, teljesen ki volt akadva. Vele aztán szakítottunk, mert tényleg nem volt a legjobb ember, DE anyám ezt nem tudhatta, hiszen nem ismerte. Én meg csak a szépeket mondtam el neki róla, az "én megmondtam" megjegyzéseket elkerülendő. Már évek óta párom van, tervben az összeköltözés, régóta gyűjtünk házra, és már rendelkezésünkre áll egy egész szép összeg. Ő azonban teljesen ki van kelve magából, és azt hiszi, hogy a párom valami ördögi tervet sző. Miközben gyanús, hogy az én párom Aspergeres(a kivizsgálás folyamatban, de nyilván ezt anyámnak nem fogom mondani), tehát ilyen összetett gonoszságokat a természetéből fakadóan sem tudna kieszelni. Nem is olyan típus, aki bántana, átverne másokat. Tény, hogy anyámnak nem mindig mondjuk meg az igazat, de ezt én kérem, mert nem akarok még több balhét vele. Az a baj, hogy tegnap rájött, és most ő van megsértődve, hogy milyen sunyik vagyunk. Oké, de ugyanolyan vita lett volna, ha egyből megmondom az igazat. Ja, és itt sem valami bűncselekményre vagy kétes ügyre kell gondolni, egyszerűen találkozót szerveztem meg nálunk, amíg anyám házon kívül volt.

Apámmal sosem élt együtt, de a válás csak 9 éve lett kimondva - ettől függetlenül téma, hogy neki elromlott az élete, meg milyen rossz volt apám, stb. Nem értem, minek kell ennyire leragadni a múltnál. Neki csak a párja volt, és megismerkedhetne másik férfival... Az én gyerekkorom (apa nélkül felnőni) viszont már sosem tud megváltozni.

Mint említettem, pár éven belül közös házba költözünk a párommal, de úgy érzem, hogy már egy hetet sem bírok ki anyám mellett. Mégis mit tehetnék?